Befektetőváltás a magán-egészségügyben

Lehet ma Magyarországon magán-egészségügyi szolgáltatást törvényes keretek között is nyereségesen működtetni, de ehhez vagy nagyon sok pénz, vagy sok év türelem kell – véli Lantos Csaba. Az ismert pénzügyi szakember nem a levegőbe beszél: mielőtt megvette volna az egykori Teli Kórházhoz tartozó Budakeszi úti szakrendelőt, cége, a Lantos Befektetési Zrt., Róbert Károly Magánklinika néven magánkórházat nyitott a Nyírő Gyula Kórház egyik elhagyott épületében, másik érdekeltsége, a Futurmed vagyonkezelő Kft. pedig tulajdonosa a Sasadi úti Szakrendelőt és a nógrádgárdonyi Főnix Kastélyszanatóriumot működtető, valamint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással és betegszállítással is foglalkozó Főnix-Med Zrt-t-nek. Lantos Csaba így igazán képbe került az egészségügyben is, amelyben ő továbbra is komoly potenciált lát, szemben az első magyar magánkórház, a Telki Kórház alapítójával.

Kovács Gábor tavaly adott túl a teljes fekvőbeteg-részlegen, amellyel az óta sem kezdett semmit új tulajdonosa, aki információink szerint az egykor építőipari vállalkozó Murányi Ferenc. A most értékesített Budakeszi úti szakrendelő után Kovács Gábor hamarosan megválik két foglalkozás-egészségügyre szakosodott cégétől is, ezzel végképp kiszáll az egészségügyből. Mint kissé keserűen megjegyezte: túlságosan optimista volt, amikor 1998-ban azt gondolta, a tisztább viszonyok felé mozdul a magyar egészségügy. Ő akkor azzal a céllal fektetett az egészségügybe, hogy hálapénzmentesen, a sorban állást elkerülve, szigorú számlaadási fegyelem mellett piaci alapon működő, minőségi ellátást nyújtó intézményt hozzon létre. Ám amikor legálissá vált a hálapénz, nyilvánvaló lett, hogy azzal az átlátható működés nem versenyezhet, ráadásul az évek során a Telki Kórház Kft. csak vitte a pénzt. Ennek ellenére Kovács Gábor szerint van jövője Magyarországon a magán-egészségügynek, de ő ebben a jövőben már nem kíván részt venni.

Lantos Csaba komplex, a megelőzés, a gyógyítás és a rehabilitáció területét egyaránt magába foglaló egészségügyi magánszolgáltatást szeretne itthon kiépíteni. De nem egyedül: mint fogalmazott, ő nem magányos harcos, hanem csapatjátékos, aki erről az akvizícióról is befektetőtársaival közösen döntött. Szerinte az a lassú, de szisztematikus építkezés, amelyet az érdekeltségeikbe tartozó cégek, illetve az általuk működtetett egészségügyi szolgáltatók képviselnek, egyértelműen bizonyított: a korábbi évek veszteségeivel szemben 2013-ban már a kórház is csaknem 27,5 millió forint adózott eredményt hozott. Számításaik szerint szerteágazó tevékenységükkel az elmúlt években már legalább 2 milliárd forint közpénzt takarítottak meg az OEP-nek, vagyis ennyi „többletszolidaritást hoztak létre” - mondta Lantos Csaba.

A helyzet pedig „fokozódik”, évről évre ugyanis átlag mintegy 20 százalékkal többen keresik fel a magánszakrendeléseket. A volt Telki-szakrendelővel együtt a cégek forgalma már eléri a 1,5 milliárd forintot, pácienseinek száma a 100 ezret, alkalmazottainak száma pedig meghaladja a százat. Ezen felül 160 orvossal állnak – döntően szerződéses – kapcsolatban, és Lantos Csaba bízik abban, hogy egyre többeknek tudnak olyan szintű legális jövedelmet biztosítani, hogy megérje itthon maradniuk.

Méretgazdaságossági szempontok

„Állni fogjuk a versenyt” – válaszolt Lantos Csaba arra a kérdésre, mennyire jelent majd konkurenciát a Róbert Károly Magánkórháznak a Duna-partra tervezett, 40 millió eurós magántőkéből épülő 150 ágyas magánklinka. Ott elvileg minden szakma képviseltetni fogja magát, és bár már a Róbert Károly is összesen félszáz szakrendelést működtet, Lantos Csaba szerint csak megfelelő méretű fizetőképes kereslet mellett éri meg bizonyos, különösen drága beavatkozásokat elvégezni. Így hosszabb távon sem lesz érdemes például onkológiai vagy agysebészeti betegeket magánkórháznak ellátnia Magyarországon.