Kitört a traktorláz

Az egy évvel korábbihoz és a megelőző évekhez képest is jelentősen nőtt a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon, az összforgalom elérte a 125 milliárd forintot. A mezőgazdasági gépek forgalmának növekedését Fazekas Sándor is felvetette a szerdán kezdődött Agromash Expó elnevezésű szakkiállításon, amely az agrárgépek és –eszközök egyik legnagyobb éves seregszemléje. A szakminiszter akkor elmondta: tavaly az első három negyedévben a mezőgazdasági gépértékesítés meghaladta a 2009-es teljes évit.

Ez a gépforgalom egyébként 60 százalékos növekedést jelent 2013 hasonló időszakához képest is. Az előző évihez képest jelentősen nőtt a traktoreladás, összesen több mint 2600 darabot adtak el belőle. Ez 1600-zal haladja meg az előző évi darabszámot. Figyelembe véve, hogy ezek az eszközök gyakran egy vagy inkább két kisebb lakás árába kerülnek, ez kétségkívül jó eredménynek számít.

A támogatási környezet miatt a 200 lóerő alatti típusokra volt a legnagyobb igény, ezek szerepeltek ugyanis a pályázatokban. Az utóbbi időben kiemelten bővült a kisebb, 100 lóerő körüli vagy az alatti alatti gépek forgalma is, amelyek döntően keskeny nyomtávú gyümölcsös, szőlészeti traktorok. Ezeket zömmel a kertészetben és szőlészetben használják, jelentőségük a szántóföldi növényeknél használt gépekkel szemben nem erejükben, inkább sokoldalú felhasználásukban rejlik. A 91-140 lóerő teljesítmény tartományban beszerzett típusok száma pedig háromszorosára nőtt.

Ez utóbbiak terjedésében döntő szerepet játszott az is, hogy célzott kertészeti géptámogatás állt az ágazati szereplők rendelkezésére az elmúlt években. Várhatóan ez tovább folytatódik a közeljövőben is, hiszen a kormányzat kiemelt célja a munkaigényes mezőgazdasági művelési ágak támogatása, így a kertészet és szőlészet továbbra is kiemelt szerepet kaphat a 2020-ig terjedő uniós költségvetési ciklusban. A kisebb gépek terjedése mögött szakértők szerint az is állhat, hogy az új földforgalmi törvény a nagyobb gazdaságokat elbizonytalanítja, amelyek közül többen emiatt visszafogták beruházásaikat.

A szintén munkaerőigényes állattartáshoz és hozzáadott értéke, valamint térségi élelmiszeriparhoz is kapcsolódtak gépbeszerzési támogatások. Az állattenyésztési technológiai fejlesztésére (ÁTK)

beszerzendő technológiák, gépek támogatására mintegy 35 milliárd forint, az Élelmiszeripar-feldolgozás technológiai fejlesztésére (ÉLIP) legalább 25 milliárd forint állt rendelkezésre az elmúlt időszakban egy 2013-as rendelet szerint. Mindkét célterület esetében nagyértékű gépbeszerzésre legfeljebb 250 millió forint, kisértékű gépekre 15 millió forint támogatást lehet igényelni.

A gépek, berendezések forgalmát segítette az is, hogy általában alacsony a kamatkörnyezet, valamint hogy a Magyar Nemzeti Bank által elindított Növekedési Hitelprogram keretében legfeljebb 2,5 százalékos kamatú hitelek voltak elérhetők különféle beruházásokra.

Egyes szakértői vélemények szerint azért is furcsa a mostani gépbeszerzési láz, mert a magyar mezőgazdaság termelékenységéhez képest már most is túlgépesített. Igaz, ez a mutató relatív: ha nem a produktivitást, hanem az egy hektárra vetített gépek vagy lóerők számát vesszük figyelembe, hazánk még most is messze elmarad az olasz vagy osztrák gépállománytól.

Nem kell útdíjat fizetniük

Fontos szempont lehet a nagyobb mezőgépek megvásárlásánál, hogy a gazdálkodók sokat spórolnak velük, hiszen mentesülnek a használatarányos útdíj megfizetése alól. 2013 július 1-től a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművekre, például vontatóra, nyerges vontatóra és azok vontatmányaira vonatkozik. Egy rendelet alapján azonban nem kell útdíjat fizetni a mezőgazdasági erőgépek, például traktorok, kombájnok és azok vontatmányai után.