Magyar gyártókat sújt a szappanadó

Idéntől termékdíjas lett a kiskereskedelmi forgalomba szánt mosószerek, öblítők, mosogatószerek, tisztítószerek, tusfürdők és samponok köre, az irodai papír után pedig kilónként 19 forintot kell fizetni. A piaci hatások még nem számszerűsíthetőek, de az érintettek szerint borítékolható az áremelés, és az is, hogy elsősorban magyar tulajdonú cégek kerülnek nehéz helyzetbe.

„Tagvállalataink már régóta fizetnek termékdíjat, de ez a teher eddig a csomagolóanyagokon keresztül érintette őket. Az idén bevezetett kilónkénti termékdíj azonban – különösen úgy, hogy az érintettek semmit sem tudtak a készülő változtatásról, így tervezni sem tudtak vele – egyértelműen nagyobb kárt okoz a piaci szereplőknek, mint amekkora hasznot hajt a költségvetésnek” – véli Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség (Kozmos) főtitkára.

Szerinte érthetetlen, miért éppen ezt a két csoportot sújtották környezetvédelmi termékdíjjal, hiszen a kozmetikumok, tisztálkodószerek és személyes higiéniai cikkek az egészségmegőrzésben is fontos szerepet játszanak, gyártásuk nem kifejezetten környezetszennyező. A mosószerek pedig eddig is megfeleltek annak az előírásnak, hogy a bennük található anyagok lebomlanak, mire a felszíni vizekbe kerülnek. „Szakmailag nehezen magyarázható az is, miért kilónként határozták meg a termékadót, hiszen az érintett készítmények jelentős hányada kisebb-nagyobb részben vizet tartalmaz, amit nehéz környezetszennyező anyagnak nevezni” – tette hozzá Murányi István.

A Kozmosnál tagvállalataik visszajelzése alapján arra számítanak, hogy az alacsony árkategóriájú termékek jellemzően magyar gyártóit hozza majd nehéz helyzetbe a termékdíj, hiszen aki eddig kilónként 60-80 forint költséggel állított elő például sampont, az kénytelen árat emelni. Így viszont kiszorulhat a piaci szegmenséből, amiből hosszabb távon létszámleépítés lehet. A magasabb árkategóriákban sem valószínű, hogy legfeljebb 1-2 forint termékdíj keletkezik, amivel a kormány számolt. „Megkerestük a döntéshozókat érveinkkel, sajnos nem győzték meg őket. Ha már a kezünkben lesznek azok a statisztikák, amelyek ténylegesen bemutatják a termékdíj bevezetésének hatásait, ismét megpróbáljuk meggyőzni a kormányzatot arról, hogy változzon az előírás” – mondta a Kozmos főtitkára.

„Ami az irodai papírra vonatkozó termékdíjat illeti, a nagy nyomdák jellemzően már október-novemberben megkötötték a 2015-re vonatkozó szerződéseiket, így őket talán kevésbé érinti az új rendelkezés, a kisebb, 1-2 tonna papírt felhasználó nyomdák azonban kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Nyilvánvaló, hogy nem minden cég lesz képes benyelni ezt a pluszterhet anélkül, hogy áthárítaná a vásárlókra” – tudtuk meg Peller Katalintól, a Nyomda és Papíripari Szövetség főtitkárától. A szakember figyelmeztetett: még adószakértők bevonásával sem tudták egyelőre értelmezni, mit takar például a jogszabály szövegében a ’könyv alappapír’ kategória. Ilyen termékhez tartozó vámtarifaszám ugyanis nincs.

Nem mindig világos, mi mennyi

A szappanok, felületaktív anyagok, mosószerek után az adótétel 11 forint kilónként, míg a szépség- és testápoló készítményekre 57 forintos díjat vetettek ki. A művirág után kilónként 1900 forintos termékdíjat kell fizetni ettől az évtől. A törvény szerint jelentősen, kilónként 85 forintra emelkedik a reklámhordozó papírok termékdíja is, amelyet a legalább 50 százalékban hirdetést tartalmazó kiadványok után kell fizetni. Azt még a szövetségnél sem tudják, hogy ezt a januártól érvényes 57 forintos kilónkénti termékdíjon felül kell-e megfizetni vagy a megemelt mérték már tartalmazza ez utóbbit.