Tetszhalott a motorpiac

Tavaly sem sikerült kirángatni a magyarországi motorkerékpár-piacot az évek óta tartó mélypontról, miközben az autópiacon már 20 százalék környéki növekedés mutatkozott. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) adatai szerint 2014-ben összesen 1832 új motorkerékpár talált gazdára hazánkban, amely még a szintén alacsony 2013-as mennyiségtől is elmarad 3,3 százalékkal. Decemberben összesen 37 új motort adtak el, ez 32,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Mindezek alapján tovább folytatódhat a 2013-ban 157 ezres motorpark öregedése.

A motorpiac évek óta tartó, látványos kínlódásának több, egyenként is komoly oka van. A legfontosabb a használt motorok magánimportjának hosszú idő óta tartó virágzása. A német, olasz, osztrák piacokon a hazai kínálati ár töredékéért lehet jó állapotú járműveket találni, amelyeket még a magas adóterhek mellett is megéri itthon forgalomba helyezni. Az MGE adatai szerint tavaly a 2013-asnál 10 százalékkal több, összesen 5800 használt motor érkezett az országba, és ezek kétharmada 10 évesnél idősebb. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint a slágermodellek a japán gyártók középkategóriás – 5-600 köbcentiméteres motorral szerelt –, viszonylag olcsó modelljei, amelyek az árukkal együtt számolt, néhány százezer forintos kiadás után már menetkész állapotba hozhatók.

Az új motorok vásárlása ellen viszont nagyon komoly érv, hogy az áruk lassan felfelé kúszott az elmúlt években. Az árak növekedéséhez jelentősen hozzájárult a forint euróval szembeni gyengülése is, illetve, hogy a finanszírozási lehetőségek szűkülésével az akciós ajánlatok is kikoptak a piacról. Emellett az új motorok regisztrációs adója gyakorlatilag egy szinten áll az autókéval, és ugyanez elmondható a fenntartási költségekről is, ami jóval vonzóbbá teszi a használt gépek behozatalát, vagy az importált használt motorok vásárlását. Ráadásul a motorkerékpárra változatlanul inkább drága hobbiként, mint közlekedési eszközként tekintenek Magyarországon, így a forgalmazásból élő kereskedőknek óriási mértékű kertesletcsökkenéssel is számolniuk kellett az elmúlt években.

Azzal persze nem lehet vádolni a döntéshozókat, hogy semmit ne tettek volna a helyzet javítása érdekében. A legfeljebb 125 köbcenti hengerűrtartalmú motorok – néhány órás tanfolyam elvégzése után – 2012 tavasza óta hazánkban is vezethetők B kategóriás jogosítvánnyal. Ám az ettől várt, és más európai országokban tapasztalt jelentős forgalomnövekedést ez a lehetőség sem motiválta.

A kilátásokat illetően mindenesetre az MGE már mérsékelten optimista: a szervezet becslése 2200 darab új motrokerékpár eladása várható 2015-ben Magyarországon, ez 16 százalékos növekedést jelentene a tavalyihoz képest. Igaz, a válság előtt ezt a mennyiséget sikerült eladni egy jobb tavaszi-nyári negyedév alatt is.

A bankoknak is érdeke a megegyezés

A bankoknak érdeke, hogy megegyezzenek a svájci frankos autóhitelesekkel, mert ezeknél a fedezetek minősége sokkal alacsonyabb, mint a jelzáloghiteleknél, így a bankok nagyot bukhatnak, ha az ügyfél nem képes törleszteni – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója az MTI-nek. Hozzátette: az „átlag autóhiteleseknek” az elszámolás révén a törlesztőrészletük 20-25 százalékkal csökken, a svájci alapkamat csökkentése révén 3-5 százalékot nyernek, a frankárfolyam emelkedése viszont átlagosan negyedével növelheti a törlesztőrészletüket. Rámutatott ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők veszteségei-nyereségei között jelentős szóródás lehet.