Harris vagy Trump – Akár tetszik, akár nem, ez hatással lesz ránk

Nem vagyok politikai szakértő, de Magyarországon és az Egyesült Államokban nőttem fel, és mindig is figyelemmel kísértem mindkét ország politikáját és politikai klímáját. Ezek a vélemények az elmúlt tíz év tapasztalatain alapulnak, amelyeket országaink között élve és Harris és Trump politikáját (akár kimondott, akár megvalósított formában) figyelve szereztem. Mindkét jelölt jelentős hatással lehet Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolataira, befolyásolhatja a NATO dinamikáját, a vízumpolitikát és a gazdasági megállapodásokat. Mindegyik jelölt eltérő megközelítéseket kínál, amelyek hatással lehetnek Magyarország külpolitikájára és Európán belüli elhelyezkedésére.

Egy Harris-győzelem esetén várhatóan folytatódna a Biden-kormányzatnak a NATO fenntartását célzó megközelítése, amely a kollektív biztonságot erősítené és megfékezné az orosz befolyást Kelet-Európában. Harris várhatóan támogatná a NATO regionális jelenlétének megerősítését, amely Magyarországot a NATO kollektív védelmi keretein belül tartaná. Kormányzata valószínűleg arra ösztönözné az európai szövetségeseket, köztük Magyarországot is, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és támogassák a NATO közös biztonsági célkitűzéseit. Ez a megközelítés az egységes fellépést helyezné előtérbe, miközben Magyarország nyomást érezhet majd arra, hogy szorosabban igazodjon az Egyesült Államok által támogatott védelmi stratégiákhoz.

Trump külpolitikája szkeptikusabb a NATO-val kapcsolatban, mivel annak finanszírozását egyenlőtlennek tartja, és úgy látja, hogy a NATO túlságosan függ az amerikai pénzektől. Ha visszatérne a hivatalba, kormánya olyan politikákat folytathatna, amelyek az európai szövetségeseket – Magyarországgal együtt – nagyobb anyagi áldozatvállalásra ösztönöznék, miközben csökkentené az amerikai katonai kötelezettségeket. Ez nagyobb mozgásteret biztosítana Magyarországnak saját külpolitikai stratégiája megvalósításához, és igényelné azt is, hogy az európai szövetségesek önállóan gondoskodjanak saját regionális biztonságukról.

Egy közelmúltbeli változás következtében a magyar állampolgároknak minden egyes amerikai utazáshoz új ESTA-vízumot kell igényelniük.

A Harris-vezetésű Fehér Ház valószínűleg fenntartaná a jelenlegi ESTA programot, amely viszonylag egyszerű utazást biztosít a magyar állampolgároknak az Egyesült Államokba. Ugyanakkor fenntartaná az egyszeri belépési lehetőséget, célként kitűzve a vízummentességi program egységes szabványainak megőrzését, magasabb biztonsági intézkedésekkel.

Bár Trump általában szigorúbb bevándorlási politikát támogat, a magyar vízumkérdés valószínűleg különleges esetnek számítana, ha Trump újraválasztásra kerülne, lehetséges, hogy az egyszeri belépési szabályt visszavonná, ami lehetővé tenné a magyar állampolgárok számára az egyszerűbb, többszöri belépést. Bár Trump hagyományosan a határbiztonságot és a szigorú bevándorlás-ellenőrzést hangsúlyozza, Magyarország ESTA-helyzete egy kétoldalú megoldás keretén belül újragondolásra kerülhetne, ami enyhíthetné az utazási korlátokat.

Gazdasági kérdések is terítéken vannak, különösen az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatási egyezmény közelmúltbeli megszűnésével. Ez az egyezmény korábban lehetővé tette a két ország állampolgárainak, hogy elkerüljék a jövedelmeik kétszeres adóztatását, ezzel elősegítve a határokon átnyúló kereskedelmet és beruházásokat. Az egyezmény Biden alatti megszűnése nagyobb adóterhet ró azon magyarokra, akik az Egyesült Államokban dolgoznak vagy ott fektetnek be, bonyolítva a kétoldalú üzleti kapcsolatokat.

Egy Harris-kormányzat esetleg újra megvizsgálná ezt az egyezményt, bár egy újratárgyalt megállapodás valószínűleg demokratikus kormányzási és gazdasági átláthatósági feltételekkel járna. Harris az olyan gazdasági megállapodásokra összpontosítana, amelyek illeszkednek a jogállamisághoz, és amelyek befolyásolhatják az újratárgyalás feltételeit.

Ezzel szemben Trump gazdasági pragmatizmusa lehetővé tenné, hogy egy politikai irányoktól mentes, új egyezményt kitárgyaljon, amely kizárólag a kereskedelmi és befektetési hatékonyságra összpontosítana. Ez megkönnyítené a magyar cégek üzleti tevékenységét az Egyesült Államokban. Előfordulhat, hogy Magyarország eltérő feltételrendszernek kell, hogy megfeleljen az EU és az USA irányában, különösen, ha Trump az EU gazdasági gyakorlataival szemben az amerikai érdekeket részesíti előnyben.

Egy Harris-kormányzat arra ösztönözné Magyarországot, hogy szorosabban igazodjon a NATO kollektív védelmi és közös biztonsági céljaihoz, elősegítve a biztonságot és a stabilitást Európán belül. Kormánya valószínűleg a multilaterális együttműködést hangsúlyozná, a gazdasági és a védelmi politikáit demokratikus normákkal összehangolva, esetleg feltételeket bevezetve a gazdasági megállapodásokra.

Ezzel szemben egy Trump-elnökség több autonómiát biztosítana Magyarországnak, előnyben részesítve a kétoldalú megállapodásokat, amelyek lehetővé tennék Magyarország számára, hogy saját független kül- és gazdaságpolitikai céljait helyezze előtérbe. Ez azonban azzal járna, hogy Magyarországra nagyobb regionális védelmi felelősség hárulna. Ez a változás módosíthatná Magyarország NATO-függőségét a regionális biztonság terén. 

Ahogy közeledik a választás, a verseny szoros, és mindkét jelölt jelentős hatással lesz az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatára. Akár Harris, akár Trump nyer, a következő négy évben várhatóan jelentős változások következnek a két nemzet közötti diplomáciai, gazdasági és biztonsági kapcsolatokban. Mindkét jelölt különböző megközelítéseket hoz, amelyek újradefiniálhatják az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatának jövőjét, így a választás kulcsfontosságú lesz a kapcsolat irányának és prioritásainak meghatározásában.