Zsákutcában az egészségfejlesztés

Ötvennyolc egészségfejlesztési iroda (efi) kialakítására 80 és 125 millió forint közötti támogatást kaptak az elmúlt években kórházak, szakrendelők és önkormányzatok az ország különböző pontjain, ezen belül 18 hátrányos helyzetű kistérségben. Az összesen mintegy hétmilliárd forintos uniós forrás alig két évig fedezi az irodahálózat fenntartását – a helyiségek rezsijét és a két-három állandó munkatárs bérét –, a nyertes pályázóknak azonban további három évig biztosítaniuk kell még az irodák működtetését. Az IME című szaklapban a témában megjelent tanulmány szerzői szerint azonban kétséges, miből lesz erre fedezet, különösen, hogy a szaktárca kommunikációja szerint egy országos egészségfejlesztési hálózat kiépítése a cél. „Fél évvel a projektek zárása előtt azonban nagy a bizonytalanság, hogy az uniós források kifutása után nem kerül-e zsákutcába a program” – fogalmaznak a cikk egészségügyi közgazdász szerzői.

Malbaski Nikoletta és Dózsa Csaba mindenesetre kiszámolták, mennyi pénz kellene az 58 már meglévő iroda működtetéséhez, illetve egy országos hálózat kiépítéséhez és fenntartásához. Arra a következtetésre jutottak, hogy a már meglévő 58 efi továbbműködtetésének éves becsült költségigénye az optimista forgatókönyv alapján (ideális esetben) 1,89 milliárd, míg a pesszimista (a legkisebb költségekkel számolva) szerint 1,18 milliárd forint lenne, de a közbülső esetben is 1,54 milliárd forintot kellene biztosítani rá. Ám az egészségügy idei költségvetésben nevesítve nem szerepel ez az összeg.

Az előző egészségügyi államtitkár, Szócska Miklós még azt mondta, a működtetésre a harmadik évtől majd a népegészségügyi termékadó jelent fedezetet. A szaktárca legutóbb viszont úgy tájékoztatta a MedicalOnline szaklapot, hogy az idén a központi költségvetésből valamivel több, mint 900 millió forintot szánnak a meglévő irodahálózat fenntartására. A hosszabb távú finanszírozás előkészítése még folyamatban van, a bővítés pedig az uniós források elérhetőségétől is függ.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, országszerte még 41 efi létrehozását tervezik. Ha mindenütt kiépítenék az egészségfejlesztési irodák hálózatát, az a működtetéssel együtt az ideális verzióban 6,7, alaphangon 4,1 milliárd forintba, míg a közbülső szcenárió esetében is 5,4 milliárd forintba kerülne.

A rendszerváltás óta négy népegészségügyi programot is kidolgoztak a kormányok, a népbetegségeknek számító szív-érrendszeri és daganatos betegségekben azonban nem történt érdemi javulás. Ezért gondolták úgy néhány éve az egészségpolitika irányító, hogy országosról helyi szintre kellene helyezni azokat a felvilágosító és szűrőprogramokat, amelyeknek elvileg javulást kellene hozniuk az adatokban. Lakosságközeliségükkel az egészségfejlesztési irodák képeznék a gerincét az egészségügyi kormányzat által vizionált népegészségügyi hálózatnak.

Mindenki másképp gondolja

Az egészségfejlesztési irodák szerepét is tisztázni kell. Az Egészségfejlesztési Intézet az óta önként távozott vezetője, Vokó Zoltán még tavaly év elején azt nyilatkozta, hogy a tanácsadás „döntően a középosztálynál és a gazdagoknál jön szóba, …a nagyon rossz társadalmi helyzetben lévőknél nyilván nem az életmódprogram a központi kérdés”. Ádány Róza, a népegészségügy egyik legismertebb hazai képviselője szerint viszont az emberekhez egészen közel kell vinni ezeket a programokat.