Brüsszel májusban elfogadhatja a vidékfejlesztési programunkat

A vidékfejlesztési program egyeztetése jelenleg folyamatban van Brüsszellel – mondta el a Világgazdaság konferenciáján Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára. Várhatóan májusban fogadják el a tagállamok többségének vidékfejlesztési programját, és ekkor kerülhet sorra Magyarország is. Van még néhány technikai és politikai vitánk Brüsszellel, de márciusban ezeket a kérdéseket rendezik a helyettes államtitkár szerint.
Ismertette, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) első pillére közel 8 milliárd euró, míg a második, vidékfejlesztési forrás 4,15 milliárdos keretű. Mindez összesen 12,13 milliárd eurót jelent. Viski a vidékfejlesztési program legfontosabb prioritásai között említette a vidéki munkahelyek megőrzését és fejlesztését, valamint a kisebb gazdaságok differenciált segítését. „A munkaigényes ágazatokat kiemelten kezeljük” – mondta Viski, aki elárulta, hogy a kisebb vállalatok felé fordítják a fókuszt. Szerinte fontos a versenyképesség, és az is, hogy erőforrás-hatékonyan, valamint környezetkímélően gazdálkodjanak a vállalatok. Fontos prioritás a korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció – sorolta a helyettes államtitkár. A versenyképesség és életképesség fokozása szükséges a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében. A KAP második pillérében, a vidékfejlesztési program keretében támogatják a tudásátadás és az innováció előmozdítását a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben.
Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előremozdítása is a „rugalmas” prioritások között szerepel. Fontos cél a mezőgazdaságtól és erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése, illetve javítása. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, alacsony széndioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába való elmozdulás támogatása is a prioritások közt szerepel – mondta az államtitkár. Megemlítette a társadalmi befogadás előmozdítását, a szegénység csökkentését és a gazdaság fejlesztését a vidéki térségekben.