Raskó: ésszerűtlen dolog a birtokméret korlátozása

Hosszabb távon 200-300 milliárd forintra becsülhető a gazdasági társaságok vagyonvesztése a birtokméret-korlátok miatt – emelte ki Raskó György agrárvállalkozó a földtörvénnyel kapcsolatban. E szerint a gazdasági társaságok továbbra is ki vannak zárva a földtulajdon-szerzésből, ami egyedülálló dolognak számít az EU-ban - mondta. Ez azonban nem egy akkora probléma, mert a földhasználat a lényeg, illetve az, hogy ennek a szabályozása miként történik. A birtokméret korlátozását (1200, illetve 1800 ha/gazdaság) teljesen ésszerűtlennek tartja. „Nem hiszem, hogy ennek gazdasági logikáját valaki el tudná magyarázni.”

A törvény azt célozza, hogy a gazdasági társaságokat kiszorítsák a földhasználatból. Hozzátette: a földbizottságok révén totális a versenykorlátozás a földpiacon, azonban ez a korlátozás a gyakorlatban tapasztalatai szerint nem létezik. 2013-ban az egyéni gazdaságok mintegy 7 százaléka, 25 ezer gazdaság rendelkezett 20 hektárnál nagyobb birtokkal, amely az életképes birtokméretnek felel meg – emelte ki.

A földtörvény pozitív hatásaként említette, hogy az segíti a közép és nagyméretű családi gazdaságok (mintegy 25 ezer egyéni gazdaság) életképessé válását, mert e körben jelentős birtokméret-növekedés várható. További kedvező hatásként említette, hogy a termőföld ára alacsony szinten marad, a bérleti díjak reálértékben már középtávon is csökkenhetnek.

A földtörvény negatív hatásai között sorolta fel, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás csökkenni fog. Súlyos problémának tartja, hogy drámai mértékű elszegényedés történik a falvakban, ennek szerinte további teret ad a földtörvény. Ezzel párhuzamosan a preferált körben megvalósuló gyors gazdagodás miatt éleződni fognak a szociális feszültségek a falvakban. Továbbá kiemelte: az állatállomány a szarvasmarha esetében biztosan csökkenni fog, a sertés esetében a mai alacsony szinten való stagnálás a valószínű.

Szerinte ha ez a földtörvény hosszabb távon (5-10 évig) hatályban marad, akkor 200-300 milliárd forintra becsülhető a gazdasági társaságok vagyonvesztése a birtokméret-korlátok miatt. Úgy véli, hogy rövid- és középtávon visszaesik a mezőgazdaság teljesítménye, valamint csökken a magyar mezőgazdaság versenyképessége.

A termőföldárakkal kapcsolatban elmondta: a rendszerváltozás óta tartó növekedése megállt, sőt egyes térségekben 10 százalék körüli áresés következett be, mert főleg kényszereladások voltak. Ennek oka a legális vásárlók körének törvény általi erős szűkítése.