Buda-Cash: Mindenki gyakoribb ellenőrzést szeretne

A nemzetgazdasági miniszter egy pénteki sajtótájékoztatón hibásnak nevezte azt a korábbi törvényi rendelkezést, hogy a felügyelet számára csak ötéves vizsgálati ciklust írtak elő. Ugyanakkor kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank jól döntött, amikor új ellenőrzési módszereket vezetett be, hiszen ezek vezettek a csalások lelepleződéséhez a Buda-Cash-nél is.

A jegybank ezt követően péntek délután közleményt adott ki, hangsúlyozva: ők is egyeztetést hívtak össze – a betétbiztosítási alapok – a kencellária, a belügyi és a nemzetgazdasági tárca részvételével a „teendők összehangolása, illetve a betétesek és befektetők problémáinak mielőbbi megoldása érdekében”.

A jegybank elismeri, hogy különböző állami szereplők saját hatáskörben már tettek lépéseket, ám azt nem irja le, hogy az egyeztetésen ezen túl maradtak-e valamiben. Azt azonban hangsúlyozzák, hogy az általuk összehívott testület vizsgálja majd a „felügyelési keretrendszer – többek között az átfogó vizsgálatok ciklusaira vonatkozó előírások – szigorításának lehetőségét”.

Mint arról beszámoltunk, a Buda-Cash botrányban a tulajdonosi összefonódások miatt az ügyben érintett bankcsoportnál az MNB előbb egymillió forintban korlátozta a betétkivételt, másnap azonban felfüggesztették a fiókok nyitvatartását és csütörtökre már csak 60 ezer forintos kivételi limitet határoztak meg.

Csütörtökön kisebb roham érte a fiókokat, ami péntekre csillapodni látszott. Windisch László, az MNB alelnöke a portfolio-nak nyilatkozva azt mondta, hogy a brókercég 60 milliárd forinttal károsította meg a bankot, ám ez utóbbinak rendben volt a működése. Az interjúban az alelnök leginkább a brókercég csalásának felderítéséről beszél, a felügyeleti intézkedéseket követő bankpánikról azonban nem.

A bankcsoportnak 6500 céges számlája volt, és – mint Varga Mihály elmondta – 84 önkormányzat és 52 nemzetiségi önkormányzat vezette ott a számláit. Olyan nagytelepülések is vannak az érintettek között, mint Csákvár és Abasár. A kormány már csütörtökön munkacsoportot hozott létre, a Belügyminisztérium és az NGM három-három munkatársának feladata annak vizsgálata, mekkora kár érte az államot a csőddel. (Az önkormányzatok betéteit nem fizeti ki a betétbiztosítási alap). A miniszter szavai szerint jelenleg abban sem lehetnek biztosak, hogy azok az adatok, amelyeket a jegybanktól kaptak, teljesen pontosak.

Sürgősen megoldandó feladat az önkomrányzatok fizetőképességének biztosítása. A kormányzati munkacsoportban ezért most felmérik, hogy a 84 önkormányzat közül hol képesek kifizetéseket teljesíteni, és melyik az, amelyiknek csak a bankcsoportnál volt számlája. Varga Mihály arra biztatta a kizárolag ott számlát vezető önkormányzatokat, hogy ne várjanak a jegybanki zár feloldására, nyissanak másutt számlát. Így a Kincstár mámrá oda tudja utalni a támogatásokat. Az érintett nyugdíjasok postán kapják majd meg a pénzt, de kérdés, miként tudják fizetni a segélyeket az önkormányzatok (hiszen azt sok esetben saját pénzből fizették).