Megelőznék a vesztegzárat

Vakcinázással próbálja elkerülni a kormányzat, hogy megismétlődjön az a tavaly év végi helyzet, amikor a kéknyelv-betegség felbukkanása miatt exportkorlátozást kellett bevezetni az ország jelentős részén a kérődző állatok esetében. „Amennyiben felbukkan még a kéknyelv betegség Magyarországon, a kitörési pontok húsz kilométeres körzetében az állatok beoltását az állam fogja állni” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bognár Lajos. A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára lapunknak hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert az enyhébb idő eljövetelével várható, hogy a kéknyelv újból megjelenik Magyarországon. „A betegséget egy törpeszúnyog terjeszti, a tavasz megérkezésével számíthatunk rá, hogy dél felől újra terjedni fog a betegség. Ezért indokolt mielőbb beavatkozni.”

Bognár Lajos szerint nincs szó tenderről, csupán arról, hogy a gyártó cégek esetlegesen meglévő készleteit, vagy újonnan legyártott vakcináját, tehát a piacon rendelkezésre álló oltóanyagot szabadon lehet forgalmazni Magyarországon. A vakcina ugyanakkor továbbra is vényköteles, az állami támogatás pedig csak a kitörési pontok húsz kilométeres körzetében érvényes. „A mentes országrészeken nem lesz oltás, ennek nem is lenne sok értelme” – tette hozzá a helyettes államtitkár.

Az, hogy az állami szerepvállalás milyen összeget tenne ki, azt ma még nem lehet tudni. „Egyelőre nem tudni, hogy hány helyen jelenhet meg a betegség, és így hány állatot érintene az oltás. A költségek is attól függnek, hogy mekkora igény lesz a vakcinára, ez azonban ma még nem mérhető fel” – fogalmazott lapunknak Bognár Lajos. A helyettes államtitkár hozzátette: egy oltóanyag ára „pár száz” forintra tehető. Bognár Lajos szerint a beavatkozás nem csupán járványvédelmi szempontból fontos, hanem a piaci igények miatt is. Fel kell ugyanis arra az esetre is készülni, amikor a külföldi partnerek igazolást kérnek arról, hogy az állatok a betegségtől mentesek, a vásárlók nem egy esetben pedig meglévő védettséget várnak el.

A beavatkozás valóban túlmutat az állategészségügyi szempontokon, és már piaci érdekből is indokoltnak látszik. Tavaly az év utolsó heteiben, és idén januárban az ország nagy részében vesztegzárra voltak ítélve a húsmarha-, valamint a juh- és kecsketartók, miután a kéknyelv betegség terjedése miatt le kellett állítani az élőállat-szállítást. Az akkori rendelkezés különösen a marhatartókat érintette nagyon rosszul, mert a juhszállítás szezonja döntően kora tavasz, amikor a bárányokat adják el külföldre, jellemzően Olaszországba.

Az exportkorlátozás egy az utóbbi években fejlődő ágazatot, a húsmarhatartást érintette a legérzékenyebben, azon belül is a néhány éve felélénkült Törökországba irányuló kivitel leállása fájt a termelőknek. Csak tavaly mintegy 60 ezer darab húsmarhát adtak el hazai termelők Törökországba, az ebből származó árbevétel elérte a 20 milliárd forintot.

A korlátozás különösen azért volt nehéz egyes piaci szereplőknek, mert az állatok többségének semmi baja nem volt, csupán a felbukkanás körül kijelölt körzeten belül voltak. A betegség felbukkanása esetén a kitörési pont 20 kilométeres sugarú körzetében teljes zárlatot rendelnek el a hatóságok, ezen felül azonban van egy 100 kilométeres sugarú védő- és egy 150 kilométeres sugarú megfigyelési körzet is. A mostani oltási programban ez utóbbiakban nem kötelező az oltás, az állattartók állami támogatás mellett önkéntesen vakcinázhatják állataikat. Mivel tavaly év végén a betegség több déli megyében is felütötte a fejét, a megfigyelési körzet lényegében az egész országot lefedte.

Azzal, hogy a betegség miatt kényszerű szünetet kellett elrendelni a szállításokban, és leállt az export, nem csak az volt a probléma, hogy a termelők nem jutottak idejében a pénzükhöz. A növendék állatok exportkorlátozása esetében külön probléma, hogy amennyiben elhúzódik, az állatok kinőhetnek abból a korból, amikor még igazán jó áron lehet őket értékesíteni.

Délről jött a betegség

A szúnyogok által terjesztett kéknyelv-vírus kizárólag a kérődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők - fogékonyak, az emberek egészségére ártalmatlan. A betegség ugyanakkor komoly gazdasági kárt okoz azzal, hogy az érintett körzetekben teljesen korlátozza az élőállat-szállítást, ráadásul a hatóságok részéről is fokozottabb ellenőrzést kíván. A betegség legutóbb tavaly ősszel Görögországból indult, decemberben azonban már Romániában, Bulgáriában is jelen volt, valamint Szerbiában is felbukkant. Magyarországon döntően Csongrád, Bács-Kiskun és egyéb alföldi megyékben jelent meg, de jelentettek eseteket a Dunántúlról is.