Nem rendszerhibát jelez az Ulpius csődvédelme

„Az, hogy az Ulpius-ház csődvédelembe menekült, semmiképpen nem rendszerhiba, és korántsem arról árulkodik, hogy valami nincs rendben a könyvpiacon” – mondta a Világgazdaságnak Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A szakember magánvéleményét osztotta meg lapunkkal.

Szerinte az Ulpius-ház a könyvpiacon zajló egyik legélesebb versenybe szállt be néhány évvel ezelőtt: a szórakoztató irodalom olvasóiért zajló harcba. Tette mindezt úgy, hogy túl sok művet dobott piacra, ráadásul részben külföldön nagy példányszámban fogyó könyveket, amelyek hazai sikerét semmi nem garantálta. „Hiába volt övék az elmúlt két év legnagyobb sikerkönyve, A szürke ötven árnyalata, ha közben más kiadásokból rengeteg példány a nyakukon maradt” – magyarázta Zentai Péter László. Nem bizonyult jó üzleti döntésnek a rendszeres egyet fizet, kettőt (sőt, kilencet!) kap akció sem, a saját könyvesbolthálózat kiépítése pedig nyilvánvalóan szintén megterhelte a büdzsét. Jelentősek lehettek a marketingkiadások is, miközben szakmán belül szerzők, fordítók, nyomdák és kiadók is panaszkodtak a cég fizetési moráljára.

„Nem érdemes figyelmen kívül hagyni az aranyszabályokat, amelyek közül az első: becsüld meg a szerződet, mert belőle élsz!” – hívta fel a figyelmet Zentai Péter László. A tulajdonosnak, az ügyvezetőjének szerinte a nyilvánosság elé kellene lépnie. Elemi érdekük, hogy visszaszerezzék a hitelezők bizalmát, ez a csődvédelem értelme. A tanulságokat azonban a többi könyvpiaci szereplőnek is érdemes volna leszűrni. Szerinte egyébként a könyvkiadók bizakodhatnak: a 2008-ban kezdődött vesszőfutás egyértelműen véget ért, és – bár pontos adatok még nincsenek – a 2013-as növekedés tavaly sem torpant meg. A tudományos és szakkönyvek piaca a jelek szerint nem zsugorodik tovább, a gyermekkönyvek és a fikciós irodalom iránti kereslet pedig egyre nagyobb.

Kolosi Tamás, a Líra Könyv Zrt. elnöke szintén optimista. „A tavalyi léptékhez képest mérséklődött valamelyest a forgalomnövekedés, de az első 2,5 hónap adatai alapján így is tíz százalék körüli a bővülés cégünknél” – mondta lapunknak. Egyre több jel mutatja, hogy a könyvpiac lassan kievickél abból a kátyúból, amibe a 2000-es évek második felében a könyvcímekben és a boltok alapterületében is jelentkező túlkínálat, majd a hazai és nemzetközi gazdasági válság együttesen lökte.

"A magyar lakosság harmada, azaz mintegy 3 millió ember számítható a könyvvásárlók közé. Az elmúlt években tapasztalható kereslet-visszaesés inkább az általánosan rossz gazdasági hangulatnak és a személyes pesszimizmusnak tudható be, ami mostanra egyértelműen visszájára fordult” – véli Kolosi Tamás. Hozzátette: örömteli az is, hogy a válság következtében az évente megjelenő könyvcímek száma ismét növekszik: a mélypont 11, a csúcs 14,5 ezer volt. Jelenleg a kettő között jár a szakma.