Álláskeresőből közmunkás lehet
A közfoglalkoztatási törvény legújabb módosítási terve szerint kiterjeszti a közfoglalkoztatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek.
A Közmunkás Szakszervezet elnöke szerint az intézkedéssel erre az időre a regisztrált álláskeresőből is közfoglalkoztatottat lehet csinálni, legalább is papíron. Ezzel még akkor is növelhető a közmunkában résztvevők száma, ha évenként legfeljebb három napot lehet ilyen jellegű közfoglalkoztatási jogviszonyban eltölteni – véli Vécsi István. Különösen, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők esetében „havi átlagos létszámot” tesz közzé a Belügyminisztérium, illetve a KSH, a statisztika szépítésére pedig a munkaügyi központok sakkozhatnak azzal, mikorra hívják be a regisztrált álláskeresőket.
A kormány tervei szerint ez év júliusától lép majd hatályba a közfoglalkoztatási törvény ezen módosítása, amely ugyan a közmunkások szabadságolását is szabályozza, ám messze nem úgy, ahogyan azt a szakszervezet szeretné. Nincs szó benne ugyanis például sem pót-, sem gyermekek után járó szabadságról. Vécsi István jelezte, ők csak azt tartanák elfogadhatónak, ha a Munka törvénykönyve vonatkozna a közmunkásokra is. A szakszervezet a nyílt munkaerőpiacon foglalkoztatottakéval minden tekintetben azonos elbírálást kér a közmunkásoknak, valamint azt, hogy a minimálbér mindkét esetben érje el a létminimumot. A helyzet ehhez képest az, hogy míg idén a minimálbér összege bruttó 105000, nettó 68 775 forint, addig a létminimumot már 2013-ra is 87 510 forintban határozta meg a KSH.
Idén egy havi közmunkával még a minimálbérnél is kevesebbet lehet csak keresni: a szakképzetlenek bruttó 79 155 (nettó 51 847), de a szakképzettek is mindössze bruttó 101 480 (nettó 66 469) forintot vihetnek haza. Az előbbi a minimálbér 75, az utóbbi a garantált bér 83 százaléka, arányaiban mindkettő csökkent az utóbbi években. A „legjobban” a közfoglalkoztatott munkavezetők keresnek, ők a garantált bér 93 százalékát, bruttó 111 660, nettó 73 137 forintot visznek haza havonta.
Ehhez azonban 8 órában kell foglalkoztatni a közmunkást, ám ez a BM adatbázisa szerint 2013 áprilisa óta nem okoz gondot: míg azt megelőzően alig kétszer annyian dolgoztak teljes munkaidőben, mint hat órában, azóta fokozatosan szinte teljesen kiszorult a részmunkaidős foglalkoztatás. A legtöbbjüket jellemzően egyszerű szolgáltatási és szállítási munkára, takarítónak vagy kisegítőnek alkalmazták, illetve mezőgazdasági segédmunkások voltak.
Ennek döntően a közmunkások képzettségi összetétele a magyarázata: majdnem felük legfeljebb általános iskolát végzett, de mintegy 8-10 százaléka még a 8 osztályt sem járta ki. Számukra az utóbbi években több alap-, majd OKJ-s képzést is indítottak, és a részvétel ezeken 2013 vége óta szintén közfoglalkoztatásnak számít, tehát úgy statisztika-javító tényező, hogy valójában nincs mögötte munkavégzés.
A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évben összesen majdnem 163 ezren vettek részt valamilyen közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésben, közülük valamivel több, mint 135 ezren tettek sikeres vizsgát. A BM-től kapott információk szerint „az országos közfoglalkoztatók igényeire válaszolva” éppúgy képeztek gát- és csatornaőrt, útkarbantartót, erdőművelőt, kerti munkást és állatgondozót, mint egészségfejlesztési segítőt, sajt-, vagy cipőfelsőrész készítőt. De kifejezetten a Gyógynövény Szövetség kérésére betanított gyógynövénygyűjtőként és -termesztőként is végeztek több mint háromszázan az elmúlt években.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.