Alvállalkozók százai kerülhettek bajba Abony és Fegyvernek között

Autópálya-építés iránt régen érdeklődött annyira a közvélemény, mint azt követően, hogy kartellgyanú miatt leállították az M4-es autópálya Abony-Fegyvernek közötti szakaszának kivitelezését. A körülbelül 30 százalékos készültségi foknál leállított M4 program összértéke igen magas: a múlt évi országos építés-szerelési munkák együttes értékének öt százalékát teszi ki. A leállítás akkor is komoly következményekkel jár, ha nem bizonyosodik be a gyanú, hiszen a leállítás és újraindítás költségei megdrágítják a munkát – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke. Koji László meggyőződése, hogy az autópálya szakasz el fog készülni, hiszen senkinek sem érdeke, hogy betontorzók álljanak a Zagyva és a Tisza találkozásánál egy természetvédelmi terület környezetében. A nettó 112 milliárdos összköltségről megjegyezte, hogy a két folyó árterén, lápos területen átvezető útpálya alá rengeteg műtárgyat kell építeni. Ez tehát olyan komplex feladat, amit nehéz a szokványos autópálya kivitelezési költségekhez mérni. Vannak azonban egyéb vonatkozásai is az ügynek: a hírek csak a legnagyobb vállalkozások, a Colas, a Swietelsky, a Közgép valamint a Strabag érintettségéről szóltak, de mögöttük több száz beszállító, alvállalkozó áll, akiknek sokkal kisebb a teherbíróképessége, mint a nagy cégeknek.

A közbeszerzési törvény szerint a generálkivitelező akkor jut a pénzéhez, ha a közvetlen alvállalkozóját már kifizette, de kétséges, hogy mikor juthatnak a pénzükhöz az alvállalkozók és azok beszállítói – mutatott rá Koji László, hozzátéve, hogy a munka bonyolultsága miatt 250-300 cég lehet érintett. Azért is fontos lenne, hogy minél hamarabb lezáruljon a vizsgálat, mert minél kisebb egy cég, annál kisebb a pénzügyi tartaléka. Azzal együtt, hogy komoly előlegeket kaptak a generálkivitelezők, kérdés, hogy ebből az előlegből az alvállalkozóikat milyen módon fizették ki eddig – mondta Koji László.

A fizetési morál ugyan javult az utóbbi két évben, amióta az építőipar teljesítménye növekedőben van, de az ÉVOSZ alelnöke biztos abban, hogy a lánctartozások miatti kinnlevőség 2012-es 400 milliárd forintot elérő nagyságrendje után a 300 milliárd forintos nagyságrendet még mindig eléri ez. Az összeg felét valószínűleg sosem fizetik ki, mert mögötte az adós eltűnt, tönkrement, illetve a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el a tartozás megfizetését. Ez pedig amellett, hogy stabil alvállalkozói és beszállítói struktúrákat tett tönkre és súlyos morális problémákat okozott az ágazatban és beszállítói rendszerében, károsan hat az építőanyag-gyártásra és -kereskedésre, valamint az ágazatot finanszírozó bankok gazdálkodására is.

A recesszió hatására hét év alatt 85 ezerrel 270 ezerre csökkent az építőiparban dolgozók száma. Mivel gyakori az ágazatban a szürke/fekete foglalkoztatottság, az ÉVOSZ kezdeményezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság olyan minimális építőipari rezsióradíjat javasolt, aminél kisebb összegért kizárt a legális foglalkoztatás. Így a tavalyi 2422 forinttal szemben erre az évre 2490 forintos minimális rezsióradíjat állapítottak meg.

Jóllehet tavaly 14,2 százalékkal növelte teljesítményét az előző évhez képest az építőipar, ágazat szereplőit megrázta, hogy az új szerződések száma hónapokig olyan mértékben esett, hogy az iparág január végi szerződésállománya 20,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A januárban kötött szerződések volumene pedig csaknem 29 százalékkal volt kisebb a bázisnál. Bár Koji László szerint vészjósló a rendelésállomány csökkenése, ami azt is jelentheti, hogy megtorpan az építőipar lendülete, az ÉVOSZ azt prognosztizálja, hogy a tavalyi nagyságrendet idén meg tudja ismételni az ágazat. Amint az alelnök magyarázatul elmondta, a rendelésállományban foglaltaknál 15-20 százalékkal kisebb értékek szoktak megvalósulni, így durván 2100 milliárd forintos éves termelési értékre számít a szövetség a tavalyi 2070 milliárd forint után.

De – emelte ki Koji László – ennek feltétele, hogy az állam és az önkormányzatok az építési-beruházási közmegrendeléseket ne csökkentsék, hiszen az utóbbi két évben az ilyen megrendelések húzták az építőipart. A másik fontos feltétel, hogy az EU által finanszírozott pályázatokat minél előbb kihirdessék és elbírálják, mert ezek mintegy 45 százaléka építési-beruházási vonzatú. Emellett az is nagyon jó lenne, ha a Nemzeti Bank gazdaságélénkítő hitelprogramja kiterjedne a lakáscélú ingatlanfejlesztések finanszírozására is. Fontos lenne, hogy a lakossági megrendelők vissza jöjjenek a piacra, ehhez pedig 3 százalék körüli kamatozású hitelkonstrukciókra lenne szükség.

a Lakásvásárt is a Construma keretében rendezik meg az idén. A 2015-ös bemutató középpontjában a használt lakások lesznek, mivel ezek piaca fellendülőben van, az eladott ingatlanok száma idén elérheti a 140 ezret is.

a Lakásvásárt is a Construma keretében rendezik meg az idén. A 2015-ös bemutató középpontjában a használt lakások lesznek, mivel ezek piaca fellendülőben van, az eladott ingatlanok száma idén elérheti a 140 ezret is. -->