GMO: új jelölés még idén

Magyarországon várhatóan még idén megvalósulhat, hogy a húst, a halat, a tojást, a tejet, a mézet és a takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni, ha nem tartalmaz GMO-t – jelentette ki Feldman Zsolt tegnap a Hogyan maradjunk GMO-mentesek Európában című szakmai konferencián. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az eseményt megnyitó beszédében kijelentette: erre azért van szükség, mert több felmérés is igazolja, hogy az Európai Unió lakosságának többsége elutasítja a GMO-élelmiszereket, nem szeretne ilyet látni az asztalán. Ezt senki sem hagyhatja figyelmen kívül – tette hozzá.

Feldman Zsolt kifejtette: a magyar kormány, sőt, az összes parlamenti párt elutasítja a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésbe vonását, ezért Magyarország további lépésekkel igyekszik tenni a GMO-élelmiszerek és -alapanyagok terjedése ellen. A Közös Agrárpolitika jó lehetőséget biztosít arra, hogy támogassuk a fehérjenövények magyarországi termesztését. A támogatások révén így a fehérjenövények termelése nem csupán jövedelmezővé válhat, hanem hosszabb távon kiválthatja az importszóját is – mondta el Feldman.

Hozzátette: a kormányzat célja, hogy a jelenlegi 40-50 ezer hektáros szójatermelést 120 ezer hektárra növelje, és öntözési programokkal is támogassa. Az import szójától való függőség oldása kiemelten fontos, ennek érdekében Magyarország csatlakozott a Duna-Szója Szövetséghez, amely osztrák kezdeményezésre jött létre.

Akár 10-20 százalékkal is megdrágítaná az élelmiszerek árát, ezzel veszélyeztetné a hazai termékek versenyképességét az, ha Magyarország tisztán GMO-mentes gyártásra állna át – nyilatkozták ezzel szemben korábban a Világgazdaságnak nevüket nem vállaló szakértők. További probléma lehet az is, hogy az importszóját mint alapvető fehérjeforrást nagyon nehezen válthatná ki Magyarország a takarmányozásban. A hazai szója termésmennyiségének növelése egy pontig lehetséges, ez azonban vélhetően nem elegendő arra, hogy a hazai állattenyésztés szükségleteit fedezze.

A más, alternatív fehérjenövényekre való átállás ennél is nehezebben valósítható meg. Ha akadna is olyan fehérjenövény, amely az importszójával azonos áron és mennyiségben lenne beszerezhető, akkor sem állnak rendelkezésre ma még széles körű vizsgálatok, hogy vannak-e mellékhatásai, például okoz-e emésztési problémákat az állatoknál. Egy ilyen fehérjenövényre épülő takarmányozás kidolgozása legalább egy évtizedes kutatást és fejlesztést igényelne – vélik a területet jól ismerő szakemberek.

Az Európai Bizottság januárban közölt döntése szerint a tagállamok hatáskörébe utalta a GMO-növények termesztését, ezt követően, mint azt lapunk nemrég megírta, egyes információk szerint arra készül, hogy az ilyen élelmiszerek, takarmányok importjának engedélyezését is az egyes országokra bízza. Ha a tervezetet elfogadják, akkor két évtizedes vita érhet véget az EU-ban, hiszen minden tagállam maga dönthetne a vitatott termékekről.