BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kkv beruházások függnek az EU-pályázatok kiírásától

Tíz kkv-ból hat hallott már az új EU-s pályázati ciklusról, minden negyedik vállalkozás pedig tervezi is pályázat beadását az uniós támogatások elosztását végző Széchenyi 2020 programban – derül ki a Budapest Bank kutatásából. A pályázók 58 százaléka 50 millió forint alatti összegre pályázik majd; legtöbben technológiafejlesztésre, székhely- vagy telephelybővítésre, valamint kapacitásbővítésre fordítanák a pénzt.

Kutatásban vizsgálta a Budapest Bank a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) részvételi szándékait a Széchenyi 2020 programban, amely a jelenlegi, 2014-2020-as EU-támogatási ciklusban elérhető forrásokat osztja el. Bár a program ismertsége még nem teljes körű, a megkérdezett kkv-k 60 százaléka hallott már a pályázatok közelgő kiírásáról, 25 százalékuk pedig tervez is pályázni. A tervek alapján a most kezdődő pályázati időszakban kicsit magasabb lesz a résztvevő cégek aránya, mint az előző ciklusban: 2007 és 2013 között a kkv-k 22 százaléka pályázott forrásra az Új Széchenyi Terv, vagy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, és a résztvevő vállalkozások 85 százalékának volt nyertes pályázata.

A pályázók 42 százaléka csak egy, 38 százaléka pedig több, de legfeljebb öt pályázatot adna be. A pályázni tervező cégek 31 százaléka 10 millió forint alatti összeget, 27 százalék pedig 10 és 50 millió forint közötti összeget célozna meg. A vállalkozások 28 százalékánál a pályázási szándékhoz még nem kapcsolódik összegszerű elképzelés. Pályázati célként legtöbben a technológiafejlesztést jelölték meg (37 százalék, de sokan gondolkodnak székhely- vagy telephelybővítésben (33 százalék), valamint kapacitásbővítésben is (21 százalék).

Van, aki válogat, és van, aki egyáltalán nem kér az EU-pénzből

A pályázni tervezők 72 százaléka kizárólag vissza nem térítendő pénzre pályázna, 16 százalék visszatérítendőre is, míg 12 százalék esetében a pályázási szándék nem függ a támogatás típusától - olvasható a Budapest Bank kutatásában.

A pályázásra készülő cégek beruházásaik értékének 81 százalékát EU-pénzből tervezik megvalósítani, e forrás híján ezen beruházások 60 százaléka elmaradna. Azok a cégek, amelyek jelenleg nem tervezik pályázat beadását, leggyakrabban azzal indokolják a döntésüket, hogy nincs szükségük támogatásra (44 százalék). Emellett sokan tartanak attól, hogy nem tudnák teljesíteni a pályázati feltételeket (27 százalék), illetve, hogy nem lesz majd olyan pályázati témakör, amely releváns lehetne vállalkozásuk számára (24 százalék).

Pályázni, de miből?

A pályázatok beadásához, illetve megvalósításához szükséges önerőt és előfinanszírozást a vállalkozások leginkább saját tőkéjükből kívánják biztosítani (54 százalék). A cégek negyede a kereskedelmi bankok által értékesített és állami háttérrel rendelkező programokban is gondolkozik, így várhatóan a Széchenyi Kártya Hitelprogramhoz (13 százalék, illetve az MNB Növekedési Hitelprogramhoz 12 százalék) kapcsolódó termékek is népszerűek lesznek a pályázók körében.

Miből tervezi finanszírozni a pályázati önerőt, illetve a megvalósítást?

A cégek magabiztosnak tűnnek a finanszírozás tekintetében, hiszen a pályázást tervezők 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a támogatási előleg megérkezését sem várná meg a megvalósítás megkezdésével.

Kell a külső segítség a pályázatírásban

A pályázást tervezők közel kétharmada (62 százalék) külső segítséget vesz majd igénybe a lehetőségek felkutatásához: főként a pályázati tanácsadó cégek hírleveleit (43 százalék), a pályázatfigyelő internetes oldalakat (32 százalék), illetve a Széchenyi 2020 program honlapját (29 százalék) használják majd forrásként. A cégek 56 százaléka a pályázati anyagok összeállítását is másra bízza: 90 százalék pályázatíró szakemberekre és tanácsadó cégekre, de vannak olyanok is (12 százalék), akik könyvelőjüktől is szívesen fogadják ebben a segítséget.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.