Science fiction az orvoslásban

Génterápia, 3D-s szövetnyomtatás, robottal irányított sebészet – csak néhány lehetőség az orvoslás jövőjéből. Ebben a jelenleginél nem csak sokkal nagyobb szerepük lesz a modern technológiáknak – derült ki a SmartHealthcare 2015 konferencián –, de az orvosok és ápolók mellett például biomérnökök és informatikusok is mindennapi résztvevői lesznek az egészségügy alakításának, illetve a betegek gyógyításának.

A legismertebb hazai egészségügyi jövőkutató szerint ugyanakkor sajátos módon a robbanásszerű technológiai fejlődés fogja betegközpontúvá tenni az egészségügyet, és ez lesz a megoldás a pénz- és az orvoshiányára is. Meskó Bertalan szerint ugyanis az új technológiák időt és fáradtságot spórolnak meg az orvosnak, aki sokkal több időt tud szentelni majd a páciensre. Az IBM szuperszámítógépe, a Watson például rendkívüli segítséget nyújthat az orvosoknak az egyes betegségek, esetek legjobb, legadekvátabb terápiáinak kiválasztásában azzal, hogy „átfutja” helyette a konkrét esetre vonatkoztatható írásokat, fejezeteket a világon ma fellelhető mintegy 23 millió tanulmányból. Ez a szakembereket hozzásegítheti a legjobb döntéshez, mert – mint Meskó Bertalan hangsúlyozta – azt továbbra is az orvosnak kell meghoznia.

A doktorok azonban le kell jönniük az elefántcsonttoronyból, és el kell fogadniuk, hogy a 21. század az információ százada, amelyben még az is elképzelhető, hogy egy-egy tájékozottabb, több nyelven beszélő páciens többet tud a saját betegségéről, mint az orvosa. Az orvosok ugyanakkor ebben a digitális világban sosincsenek egyedül, mindig kérhetnek, akár azonnali segítséget, konzultációt, még a világ másik felén lévő kollégájuktól is.

Az orvosokat a Semmelweis Egyetemen már évek óta oktatják a „digitális íráskészségre”, de a páciensek edukációja sem várhat. Őket a tudatos döntésre kell felkészíteni, arra, hogy képesek legyenek választani a legújabb okoseszközök közül, és ésszerűen használni azokat. A szép új világ egyre közelebb van, és ahhoz a jogi szabályozásnak is igazodnia kellene – magyarázta Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász. A különböző beépíthető kütyük, 3D-vel nyomtatott szervek világa – amelyben Kovácsy szavai szerint egyre inkább „kiborg jelleget fognak ölteni az emberek” –, olyan adatvédelmi, tulajdonjogi kérdéseket vet fel, amelyeket ma még csak sejteni lehet. Lehet, hogy nem is egészségügyi szolgáltatókkal, ellátóhelyekkel lesznek a páciensek szerződéses kapcsolatban, hiszen egyre több külső tudományterület lép be az egészségügybe.

Az egészségügyi jog, különösen a rugalmatlan magyar szabályozás, nem jól teljesít a technológiai fejlődés tekintetében – mondta a szakember –, pedig nagyon fontos, hogy a felesleges, akadékoskodó adminisztráció ne gátolja a tudományos eredmények elterjedését.

Lemaradásban

Magyarországon tucatnyi e-Health fejlesztési program van folyamatban. Ezeknek a döntően uniós forrásból finanszírozott projekteknek az összértéke eléri a 12 milliárd forintot. Az e-recept, melyet 2010 óta ígérnek, még nincs ezek között, és egyelőre a védőnők sem használnak táblagépet az otthonokban, hiába ígérték meg már mindkettőt évekkel ezelőtt.