Merkel-memoár - még a Mutti is levenné a lábát az adósságfékről
Angela Merkel szerint Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy hatalmas vámokkal sújtja az EU-t, hogy megszabadítsa Manhattant a német autóktól – mondta Angela Merkel volt német kancellár a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott interjújában.
A Mutti abból az alkalomból adott interjút, hogy megjelent Freiheit (Szabadság) című önéletrajzi könyve. Merkel kancellársága idején az EU legerősebb vezetőjeként többször is összeütközésbe került Trumppal. Ugyanakkor a német politikus szerint nem személyes ellentétről volt szó, egyszerűen Trump számára Merkel testesítette meg Németországot, tagadta, hogy amerikai kollégája személyes haragot táplálna ellene.
Az interjúban Merkel visszautasította a találgatásokat is, amelyek szerint szerepet játszott Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök bukásában az euróövezeti adósságválság tombolása idején, 2011-ben.
Ezt kategorikusan tagadom. Soha nem avatkoztam bele egy baráti ország belügyeibe
– nyilatkozta.
A Mutti ugyanakkor kínosan kerülte, hogy a közelgő német előrehozott választásokat kommentálja. Az előrejelzések szerint az Olaf Scholz által vezetett szociáldemokraták csúfos kudarcot szenvednek, s saját korábbi pártja, a CDU adja majd az új kancellárt, minden valószínűség szerint Friedrich Merz személyében.
Meglepő fordulattal közölte, hogy támogatná a német alkotmányban rögzített adósságfék fellazítását – amely saját politikai örökségének egyik legfontosabb eleme, s a bruttó hazai termék 0,35 százalékában korlátozza a költségvetési hiányt.
Úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzetben, a sok új kihívással szemben meg kell reformálni (az adósságszabály) – nem a szociális kiadások, hanem a beruházások fenntartása érdekében
– mondta Merkel. (Egyébként a CDU jelenlegi vezetője, Friedrich Merz is hasonló véleményen van.)
Merkel és a Trump-rejtély
Trump újraválasztása kapcsán különösen érdekes, hogy Merkel mit ír róla könyvében. „Mindent annak az ingatlanvállalkozónak a szemszögéből ítélt meg, aki a politika előtt volt” – írta Trumpról. „Számára minden ország versenyben állt egymással, amelyben az egyik sikere a másik kudarcát jelentette; nem hitt abban, hogy együttműködéssel mindenki jólétét növelni lehet”. Merkel szerint a rossz viszony Trumppal nem rajta múlott, sőt, olyannyira törekedett az amerikai elnökkel való kiegyezésre, hogy
még Ferenc pápától is tanácsot kért, hogyan kellene vele bánni.
„Nevek említése nélkül megkérdeztem tőle, hogyan kezelné az alapvetően eltérő véleményeket egy fontos személyiségekből álló csoportban” – írta Merkel, utalva egy beszélgetésre, amely akkoriban zajlott, amikor Trump azzal fenyegetőzött, hogy kivonja az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. „Azonnal megértett engem, és egyenesen azt válaszolta:
hajlítsd, hajlítsd, hajlítsd, de ügyelj arra, hogy ne törd össze
– válaszolta neki a pápa.
Még kezet sem fogtak egymással
Megemlékezik egyik legfontosabb találkozójukról is, amikor 2017 márciusában Trump fogadta őt a Fehér Házban. „Két különböző szinten beszélgettünk. Trump egy érzelmi szinten, én pedig egy tényszerű szinten” – írta Merkel a találkozóról. „Amikor figyelt az érveimre, az általában csak azért volt, hogy új vádakat építsen belőlük”. Megemlítette azt is, hogy az elnököt nagyon érdekelte Vlagyimir Putyin. „Donald Trump számos kérdést tett fel nekem, többek között a keletnémet származásomról és a Putyinhoz fűződő viszonyomról”.
Nyilvánvalóan lenyűgözte az orosz elnök
– teszi hozzá Merkel.
A nevezetes 2017-es találkozónak volt egy, a diplomáciában meglehetősen szokatlan motívuma is: az Ovális Irodában összegyűlt újságírók megdöbbenve látták, hogy az amerikai elnök nem volt hajlandó kezet fogni a német kancellárral.
Merkel ezt követően csendesen, de a kamerák előtt javasolta, hogy mégiscsak tegyék ezt meg, Trump viszont figyelmen kívül hagyta őt.
Halványuló dicsfény
Az Ovális Irodában tartott találkozót Merkel politikai sikereinek csúcspontján tartották. A Time magazin 2015-ben az év emberének választotta, és rendszeresen a szabad világ vezetőjeként, Európa első számú válságkezelőjeként és a Fehér Ház új embere által fenyegetett liberális rend védelmezőjeként üdvözölték – írja a Financial Times recenziója.
Aztán 2021-ben távozott hivatalából, és hírneve egyre jobban megfogyatkozott.
A németek egyre inkább látják politikai és gazdaságpolitikai hibáit. Merkel 16 éves regnálása alatt Németország
- végzetesen függővé vált az orosz gáztól,
- elhanyagolta fegyveres erőit,
- valamint az infrastruktúra beruházásokat.
- A német gazdaság motorjának számító gépipari, autóipari exportot Kínához kötötte.
Ezek a lépések mára végzetes hibának bizonyultak, a német gazdaság szenved, az idén immár második éve lesz recesszióban.
Az FT értékelése szerint a memoár egyik legnyomasztóbb irányvonala egyfajta dicshimnusz egy letűnt fényes korszakhoz. Merkel egy régebbi, civilizáltabb politikai stílust testesített meg, amely erősen hitt a kollektív cselekvésben és a nemzetközi szövetségekben – a liberális világrendet Németország nyitott, exportorientált gazdaságára szabták. A jelenkor viszont hibájának rója fel, hogy
nem készítette fel Németországot az átalakuló világrendre, a Donald Trump által képviselt gazdasági-politikai izolacionizmusra és Kína globális hatalmi törekvéseire.
Sokak szerint ez áll annak hátterében, hogy Európa, az EU bénultan vergődik a két nagyhatalom küzdelmének kereszttüzében.
Az érthetetlen migránsdöntés
Mai szemmel nézve ugyanilyen érthetetlen, hogy a 2015–16-os menekültválság idején úgy döntött, hogy nem zárja le Németország határait a migránsok előtt. Lehet, hogy akkor ezt sokan hősies, moralitással átitatott cselekedetnek gondolták, mára azonban nyilvánvaló, hogy a több mint egymillió migráns beáramlása súlyos politikai és gazdasági feszültségeket idézett elő. Olyannyira, hogy ezek a feszültségek átalakították a hagyományos német pártrendszert, teret nyertek a jobb- és a baloldalon is a radikális pártok – elég csak az AfD felemelkedésére gondolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.