Akadálymentesítik a szélessávot

Valamennyi közműhálózat (víz, gáz, áram, közút, vasút stb.) tulajdonosa, üzemeltetője köteles lesz – tisztességes áron és feltételekkel – hozzáférést biztosítani a fizikai infrastruktúrájához a hírközlési szolgáltatók részére a szélessávú hálózat kiépítéséhez – többek között ezt az újdonságot tartalmazza a fejlesztések jogi akadálymentesítését szolgáló javaslat.

A hozzáférést csak a törvényben meghatározott okokból lehet megtagadni, így például ha annak megadása sértené az adott közműhálózat ellátási biztonságát. Amennyiben a szolgáltatók nem tudnak megállapodni a felhasználás feltételeiben, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordulhatnak, amely dönt a hozzáférésről, annak ellenértékéről, illetve egyéb feltételeiről.

A törvénytervezetről szóló egyeztetés május elején zárult le, és összesen 23 állami és civil szervezet tett észrevételt – tájékoztatta lapunkat a Miniszterelnökség. A véleményezők között volt a Hírközlési Érdekegyeztető Tanácstól (HÉT), a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesülettől (HTE), valamint a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSz) is. A Miniszterelnökség közlése alapján a megfogalmazott észrevételek javarészt pontosító vagy kiegészítő jellegűek voltak, közülük azokat, amelyek a jelenlegi alkotmányos keretek közé beilleszthetők, és a szabályozási célt szolgálják beépítették az előterjesztésbe.

A törvénytervezet pontosítja és kiegészíti a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó, jelenleg is meglévő szabályozást részben a gyakorlatban felmerült problémák kezelésével, másrészt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló európai uniós irányelv átvételével.


A javaslat szerint változnak a tulajdonosi hozzájárulás megszerzésére vonatkozó szabályok is. Ha a hálózat kiépítéséhez idegen tulajdonú ingatlanon kell építkezni – ez a leggyakoribb eset –, a fejlesztés feltétele, hogy az adott ingatlan birtokosa hozzájáruljon az építési munkához, vagy a területhasználati engedély megszerzése. A tulajdonosi hozzájárulások megszerzésével az a legnagyobb probléma, hogy időben gyakran elhúzódik, ami a beruházások csúszásával, és ezzel a költségek növekedésével jár.

Ezért a tervezet szerint a jövőben elektronikus hírközlési hálózatok létesítésére magántulajdont csak legvégső esetben lehet majd igénybe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a távközlési cégeknek elsősorban állami közterület vagy már meglévő hírközlési hálózat, esetleg más közmű infrastruktúra felhasználásával kell megoldaniuk a fejlesztéseket. Ha ez nem lehetséges, a hírközlési építmény helyi önkormányzat tulajdonán vagy magántulajdonon is elhelyezhető, a jogszabálytervezet erre az esetre is részletes iránymutatást ad.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a módosítási javaslatot az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakban tárgyalja.

Szélessáv mindenhova

A kormány döntése szerint 2018-ra valamennyi hazai háztartás számára elérhetővé kell tenni a legalább 30 Mbit/s-os internetkapcsolatot, az otthonok felénél pedig a 100 Mbit/s-os hozzáférést. A Szupergyors Internet Projekt keretében összesen több mint százmilliárd forintnyi – részben visszatérítendő – uniós forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre. A hálózatfejlesztési beruházások jogi környezetének átalakítása a szoros határidők betartása miatt vált szükségessé. Lapunk úgy tudja, hogy már idén nyáron megjelennek a szélessávú infrastruktúra kiépítését támogató pályázatok.