BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elfordulnak a fiatalok a mezőgazdasági képzésektől

Alig van olyan ágazat, amely kevésbé vonzó a pályaválasztó fiatalok számára, mint az agrárium: mind közép-, mind felsőfokon csökken a diákok érdeklődése. A több felmérés által igazolt trend azért is aggasztó, mert a gazdatársadalom már így is elöregedett, ráadásul a meglévő oktatást is sok kritika éri. Akad olyan nagyvállalat, amelyik nem várt az egyetemekre, hanem saját képzést indított

Magyarországon 2002 és 2012 között az iskolarendszerű, közép-, illetve felsőfokú agrárképzések iránt csökkent, míg az iskolarendszeren kívüli mezőgazdasági képzések iránt nőtt az érdeklődés – derül ki a KSH által nemrég kiadott, A mezőgazdasági képzettségűek társadalmi jellemzői című jelentésből. A feltárt ellentmondás beszédes: az agrárjellegű OKJ-s szakmai képzésre tízezren iratkoztak be a 2012/2013-as tanévben, közel kétszer annyian, mint bő egy évtizeddel azelőtt. Az ilyen képzéseken résztvevők vélhetően konkrétabb elképzelésekkel rendelkeznek későbbi elhelyezkedésükről, az iskolarendszeri képzés azonban már középfokon zsugorodik.

A középiskolai szakmai képzéseken belül a mezőgazdasági visszaszorult, hiszen az ilyen oktatásban részesülők száma csökkent, miközben az összlétszám nőtt. 2002-ben a szakképzésben résztvevők 4,4 százaléka tanult agrárismereteket, míg 2012-ben már csak 3,2 százalékuk. Az eltelt tíz évben 8,6 százalékkal esett vissza a középfokú, iskolarendszerű agrárképzésben résztvevő fiatalok száma.

A pályaelhagyók száma is viszonylag magas, különösen a nők körében: míg száz mezőgazdasági végzettségű férfiból 61 végül nem a tanult szakmájában dolgozott, addig ugyanennyi nő közül már 82.
A felsőoktatásban, ha lehet, még ennél is aggasztóbb a kép. Az agrártudományi képzések egyre kevésbé népszerűek, 2002 és 2012 között az agrárhallgatók száma a teljes hallgatói létszám csökkenésénél erőteljesebben, 39 százalékkal esett vissza, 2012 őszén az agrár-felsőoktatásban már csak 7500-an tanultak, ez az összes felsőoktatási hallgató alig 2 százaléka volt.

A K&H Bank nemrégiben saját felmérést végzett a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében a mezőgazdaság megítéléséről. Ebből kiderül: a megkérdezettek 48 százaléka úgy érzi, teljesen távol áll tőle, hogy ebben az ágazatban helyezkedjen el. A válaszadók csupán 2 százaléka mondta azt, hogy nagyon közel áll, 9 százaléka, hogy inkább közel áll hozzá az agrárpálya – ismertette a K&H Bank felmérésének számait Tresó István nemrég egy szakmai eseményen. A pénzintézet agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője hangsúlyozta: az agrárium technikai és biológiai eszközei ma már magasan képzett szakembereket kívánnak meg puszta szakmunkások helyett.

A folyamattal felértékelődik a gyakorlati oktatás és a korszerű technológiák ismerete, több szereplő szerint viszont ezt a hazai képzési rendszer nem képes átadni. Ahogy a szakképzés más területein, úgy a mezőgazdasági oktatásban is igyekszik újra elterjeszteni a kormány a duális rendszert, vagyis a termelő cégek bevonását a gyakorlati képzésbe. Az agrárképzés ezekben az években egyébként is nagy változásokat élt meg, hiszen 2013 augusztusától a szaktárca, az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá kerültek az intézmények.

Az intézményi rendszer átalakításával jelenleg a Földművelésügyi Minisztérium mint fenntartó egy mélyebb hatású átalakítást is végrehajt – mondta korábban lapunknak Román István. A Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára akkor hozzátette: ennek eredményeképp létrejön az Agrár-szakképző Iskolák Hálózata, egy átmeneti időszak után profiltisztítás következik, és az érintett intézményekben csak az agrárképzések maradnak meg, az informatikai, gimnáziumi, egyéb képzéseket megszüntetik.

Kinevelik saját vezetőiket

Az agrárium több szereplője nincs megelégedve a képzés színvonalával. „Jelenleg az egyetemek a legnagyobb szocialista nagyvállalatok, hiszen megtermelik a diplomást, de nem kérdezték meg előtte a piacot, hogy szükség van-e rá. Az agráregyetemek nem adnak át korszerű ismereteket” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bárány László. A baromfineveléssel, -vágással és készítmények gyártásával foglalkozó Master Good cégcsoport vezetője elmondta: cége a szakember-utánpótlás biztosítására képzési programot hirdetett meg. „Az első évben hat embernek adtunk át friss, gyakorlati és elméleti tudást a legkiválóbb hazai és külföldi szakemberek segítségével. Ezek a fiatal szakemberek így egy év alatt alkalmassá váltak arra, hogy több százmilliós, esetenként milliárdos eszközállományt, takarmánykeverőt, vágóüzemet rájuk bízzunk.”

A cégvezető hozzátette: a megfelelő motiváció is megvan, hiszen a képzés kilencedik hónapjában már tudják, milyen munkakörben, milyen fizetésért fognak dolgozni. Jövőre is indul a képzés, és már más cégek is jelezték, hogy szívesen részt vennének benne.

A cégvezető hozzátette: a megfelelő motiváció is megvan, hiszen a képzés kilencedik hónapjában már tudják, milyen munkakörben, milyen fizetésért fognak dolgozni. Jövőre is indul a képzés, és már más cégek is jelezték, hogy szívesen részt vennének benne. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.