A jogszabály elsődleges célja, hogy megoldást nyújtson a kiöregedő háziorvosi ellátás problémájára. A KSH adatai szerint 2013-ban hazánkban 6345 háziorvos dolgozott, az ezredfordulón még 6729. A praktizáló doktorok 40 százaléka már túl van a nyugdíjkorhatáron. A többségük már élne is a nyugdíjazás lehetőségével, ha nem lenne rászorulva a munkára: vállalkozóként ugyanis a többségük minimálbérre volt bejelentve, ez viszont nyugdíjban is csak minimumot jelent. Megoldás lehet a praxis eladása, ám a gyér kereslet miatt a háziorvosi praxisok csak nagyon nyomott áron értékesíthetők.
A fiatal háziorvosok többségének viszont nincs akkora jövedelme, olyan családi háttere, amivel belevághatna egy praxisvásárlásba, és erre a piaci hitelek sem nyújtanak megoldást. Mindezek miatt mostanra annyira befagyott a piac, hogy csak a jó – a nagyobb betegszámú, fővárosi és nagyvárosi – praxisok tudnak gazdát cserélni. A Zombor Gábor vezette államtitkárság, a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetve, erre javasolta a támogatott praxishitelt, illetve azt a lehetőséget, hogy a finanszírozási bevételt praxisvásárlásra is fel lehessen használni.
A kormány arról is döntött, hogy 2016-ban további 10 milliárd forinttal bővül a finanszírozás, ami havonta újabb mintegy 130 ezer forinttal növeli a praxisok bevételét. Mivel azonban ezt a pénzt a kormány a háziorvosi praxisokban dolgozó asszisztensek jövedelmi helyzetének javítására szánja, a plusz támogatásból csak azok a háziorvosi praxisok részesülnek majd, amelyek igazolni tudják, hogy alkalmazottaikat jogszerű munkaszerződéssel és a más területen foglalkoztatott asszisztensekhez hasonló bérezéssel alkalmazzák.
Az egészségügyben tapasztalható bérfeszültségekről és a kedvezőtlen munkakörülményekről a múlt héten megkezdett ágazati érdekképviseleti egyeztetésről az államtitkár elmondta: a túlóra/túlmunka szabályait az összes állami fenntartású intézményben egységesítik, és az eddigi hat hónap helyett három hónapra rövidül az a maximális időszak, ameddig ki kell fizetni a túlóradíjakat. Az alapelvárás azonban az lesz, hogy a tárgyhót követő hónap illeményfizetésénél kapják meg a dolgozók a mozgóbéreket is, vagyis a túlórapénzt, az ügyeleti, illetve a készenléti díjat. Az érdekképviseletek és a kormány az egyetemeknek ajánlást tesz, hogy ők is hasonló szabályozást vezessenek be. Emellett egységes és az érdekképviseletek által is jóváhagyott nyilvántartási és elszámolási dokumentációt vezetnek be az intézményekben a mozgóbérekre, valamint döntés születik arról is, hogy a személyi költségekre szolgáló források nem csoportosíthatók át más célra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.