Nagyobb sebességbe kapcsolt az ipar

Márciusban nagy lendületet vett az ipari termelés a KSH szerint, amiben az autógyártás növekedés mellett az elektronika és az élelmiszeripar bővülése is szerepet játszott. A kedvező adat akár az első negyedéves GDP növekedésére is érzékelhető hatást gyakorolhatott, hiszen tavaly nyár óta nem növekedett olyan gyorsan az ipari termelés, mint most. Márciusban 9 százalékkal nőtt a termelés naptárhatástól tisztított adatok alapján az előző év azonos időszakához képest a februári 6 százalékos bővülés után. Nyers adatok szerint 11,6 százalékkal nőtt a termelés. A negyedéves statisztika így igazán erős lett: az idei első három hónapban 8 százalékkal nőtt az ipar a tavaly január és március közötti időszakhoz viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy a GDP növekedéséhez termelési oldalról jelentősen hozzájárulhatott az ipar bővülése.

Mikó Ildikó, a KSH szakértője a Világgazdaságnak elmondta, hogy az autóipar továbbra is nagyon jelentősen növekedett, így az ágazat márciusban is az ipar igazi húzóereje volt, de a bővüléshez hozzájárult az elektronika és az élelmiszeripar növekedése is. Hozzátette, hogy az exportértékesítés erős volt. Kérdésünkre kiemelte, hogy az orosz embargó hatása nem látszik a számokon. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint a Suzuki modellváltása és a Mercedes kapacitásainak további bővítése adhatott új lendületet az ipari termelésnek. Mikó Ildikó hozzátette, hogy a négy nagy hazai autógyár mellett a beszállítói termelésének növekedése is hozzájárult az ipar bővüléséhez.

A külső keresletben nem látszott ilyen dinamikus bővülés, ezért részben országspecifikus tényezők állhatnak a vártnál gyorsabb növekedés mögött – vélekedett Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Suppan pedig azt emelte ki, hogy az előző kéthavi adatot is jelentősen felfelé módosította a KSH, így az első negyedévben érdemben gyorsult az ipari termelés a tavalyi utolsó negyedévhez képest, így a jövő héten megjelenő GDP-adat is gyorsulást mutat a tavalyi utolsó negyedévhez viszonyítva. Akkor éves alapon 3,4, negyedéves szinten pedig 0,8 százalékkal nőtt a GDP. Egészen addig, amíg az európai konjunktúra felfutóban van és az autók iránti kereslet erősödik, addig a magyar ipar is növekedhet – vélekedett Barczel Vivien és Ürmössy Gergely. Az Erste elemzői szerint a következő hónapokban is folytatódhat termelés bővülése. Suppan is az ipari termelés dinamikus bővülésére számít, elsősorban a motorgyártás, gumigyártás, autóipari beszállítók és a vegyipar területén. Az újra emelkedő ipari bizalmi indexek, az új megrendelések és a rendelés állomány alakulása továbbra is élénk dinamikát támasztanak alá – tette hozzá.

Az Erste szakértői úgy látják, hogy idén 7 százalék körüli mértékben nőhet az ipari terelés, a TakarékBank elemzői ennél kissé optimistábbak, 7,5 százalékos bővülést várnak. Kondrát Zsolt, az MKB Bank szakértője is hasonlóan magas növekedést vár, azonban azt is hozzáteszi, hogy a GDP-számítás szempontjából fontos ipari hozzáadott érték ettől elmaradva, 6,5-7 százalék között növekedhet. Németh Dávid, a K&H Bank elemzője nem ennyire derülátó, aki a termelés lassabb, 6 százalékos bővülését prognosztizálja.

Egészséges szerkezetű növekedés

Az első negyedévben – az eddig ismert adatok szerint – jelentősen növekedhetett a GDP. Az ipar gyors növekedése mellett az építőipar is jól teljesített: a januári 8 százalék után 5-tel nőtt a termelés februárban, igaz, a rendelési adatok további lassulást valószínűsítenek. A szolgáltatások növekedését a fogyasztás bővülése támogathatja, amire az utal, hogy a kiskereskedelmi forgalom az első negyedévben közel 7 százalékkal nőtt. Igaz, ebben nagy szerepet játszhat az online kasszák okozta fehéredési hatás. A szolgáltatásokon belül turizmus szintén jól teljesíthetett, hiszen a szálláshelyek forgalma nagyot nőtt.