Összementek a lakossági hitelek

A hazai háztartások 5872,5 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkeztek 2015 márciusának végén, amely 9,34 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett friss statisztikai adatokból. Ez önmagában még nem lenne túlságosan meglepő, ám csak az első negyedévben is 7,86 százalékos mérséklődés mutatkozott az MNB által kimutatott tőketartozásban, amely azért semmiképp sem mindennapos jelenség.

A hirtelen visszaesés ezúttal – nem meglepő módon – az elszámolás és a forintosítás hatásaival hozható összefüggésbe. Az MNB statisztikai jelentése szerint az év első három hónapjában a háztartási hitelállományok alakulását legnagyobb mértékben a fogyasztói hitelekre vonatkozó elszámolások és a fogyasztói deviza jelzáloghitelek forintra váltása határozták meg: az elszámolás előtörlesztésként csökkentette a háztartási hitelállományokat, a forintosítás pedig jelentősen átalakította a hitelállományok devizaszerkezetét. Mindemellett persze az első negyedévben is folytatódott a korábban már jól megszokott tendencia: a tőketörlesztések, hitelleírások és eladások összege továbbra is meghaladják a folyósítások volumenét, ami a háztartások hitelintézetekkel szemben fennálló tőketartozását tovább csökkenti.


Az elszámolás pedig láthatóan a háztartási hitelek késedelmességére is komoly hatással volt: március végén a háztartási hitelek 14,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 4,8 százalékpontos csökkenésnek felel meg az előző negyedévhez képest. Az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya pedig 38,3 százalékot tett ki, ami a megelőző negyedévhez képest még látványosabb, 16,2 százalékpontos csökkenést jelentett. Éves összevetésben pedig még látványosabb a javulás: a késedelem nélküli hitelek aránya 2014 márciusa óta 66,71-ről 74,30 százalékra emelkedett, miközben a 90 napon belüli késedelemben levőké 14,10-ről 11,10 százalékra csökkent. Az egy éve még 19,2 százalékos súlyú, 90 napon túli csúszásban lévő kölcsönök aránya pedig éppen 14,5 százalék feletti, amely még mindig nagyon komoly szám, de óriási előrelépés a pár hónappal korábbi állapothoz képest.

Figyelemre méltó emellett, hogy a háztartási hitelek értékvesztéssel való fedezettsége is növekedett, az értékvesztés aránya az előző negyedév végi 13,7-ről 13,8 százalékra nőtt. A 90 napon túli késedelemben lévő háztartási hitelek értékvesztéssel való fedezettségének szintje emellett 5,3 százalékponttal, 65,4 százalékra nőtt a pénzügyi szolgáltatóknál.

Az elszámolás és a forintosítás – áll az MNB tájékoztatójában – a hitel-fedezet arányok csökkenésében is szerepet játszott. Az első negyedévben a lakáshiteleknél a 90 százalék feletti LTV (hitel/fedezet) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 5,9 százalékponttal, 33,6 százalékra csökkent. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is javult az arány: a 90 százalék feletti LTV kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez viszonyítva 7,1 százalékponttal, 36,1 százalékra mérséklődött.

Jönnek az ügyfelek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központhoz több mint 11 ezer megkeresés, információkérés érkezett a devizahiteles elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testülethez pedig 323 ügyfél adott be panaszt a legfrissebb adatok szerint – közölte sajtótájékoztatóján Szabó József, a fogyasztóvédelmi központ igazgatója. Szabó József szólt arról is, hogy a pénzintézetekhez eddig 18 ezer panasz érkezett, a legtöbb az autóhitelekkel kapcsolatban, csak ezt követik a devizaalapú jelzáloghitelekkel összefüggő kifogások.