Elköltik a visszajáró elszámolást a háztartások

Az elszámolásban érintett, lezárt szerződések után visszajáró pénznek csak egy részét takarítják meg az ügyfelek, jelentős hányaduk vélhetően inkább elkölti a frissen kapott összeget – véli a lapunk által megkérdezett bankok többsége. A Magyar Nemzeti Bank korábbi becslése szerint azoknál a szerződéseknél, amelyeket korábban zártak le – tehát nem az adós tartozása csökken az elszámolással, hanem pénzt kap – nagyjából 100-110 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet visszautalnak az egykori adósoknak. Ennek túlnyomó része pedig már meg is jelent a számlákon, ami elvben megmozgathatja a megtakarítási piacot.

A potenciális új források megjelenésére viszont csak kevés bank dolgozott ki külön akciós ajánlatot, amit az is magyarázhat, hogy az adósok többsége viszonylag kis összeget kapott vissza. A kivételek közé tartozik az OTP Bank, ahol a kifejezetten a devizahiteles visszatérítésben érintett ügyfelek részére szóló egyedi lekötési ajánlat – igazodva a visszatérítés idejéhez – május 29-ig volt elérhető. Ezt követően a devizahiteles visszatérítésben érintett ügyfelek is az akciós lekötési lehetőségeket vehetik igénybe – közölték a hitelintézetnél. Akciós ajánlatok persze a többi piaci szereplőnél is elérhetők: a K&H folyamatosan jelen van a K&H friss betét ajánlattal – mondták el lapunknak –, ahol új pénzre kiemelkedő kamatot fizetnek, ha pedig az ügyfél a jövedelmét is a K&H-hoz utalja, még kedvezőbb is lehet a kamat.

Mindemellett rendszeres megtakarítási ajánlatok is vannak a hitelintézetnél, amelyek a csökkenő törlesztőrészlet miatt felszabaduló pénzösszegre jelenthetnek megoldást. A Budapest Banknál pedig különösen népszerű az a betéti ajánlat, amely egy évre fix kamatot biztosít az ügyfélnek, de feltöréskor is kifizeti a kamat nagyobb részét. A Budapest Alapkezelő emellett őszre több új alap bevezetését is tervezi: ezek választ adnak a csökkenő hozamkörnyezet nyomán kialakult ügyféligényekre.

Azt, hogy az elszámolás nyomán visszautalt pénz mekkora része ment vagy megy majd megtakarításokba, a piaci szereplők mindegyike szerint nehéz megítélni. A CIB Banknál például májusban és júniusban számottevő érdeklődést tapasztaltak a különböző megtakarítások iránt: ennek oka egyrészt az elszámolás miatti visszafizetések, másrészt pedig az alapkamat csökkenése. A hitelintézetnél úgy látják, ez az érdeklődés még kitarthat júliusban is, bár a szezonális hatásokra azért számítani lehet: július–augusztus jellemzően nem a megtakarításokról szokott szólni. A Raiffeisen Banknál is számolnak azzal, hogy a visszajáró pénz egy része megtakarításokba vándorol, ugyanakkor azt látni kell, hogy az elszámolás az ügyfelek nagyobb részénél a fennálló tőketartozást csökkentette, így szabad pénzként nem jelent meg. A banknál tapasztaltak szerint az ügyfelek másik része folyó kiadásokra költötte el a visszakapott összeget, kisebb mértékben helyezték el megtakarítási termékekbe.

„A devizaalapú hitelek elszámolása nyomán természetesen mi is számítunk a lakossági megtakarítások gyarapodására, de igazán jelentős volumenű növekedéssel nem számolunk. Az elszámolásban érintett legtöbb ügyfél jelenleg is élő szerződéssel rendelkezik, az ő esetükben zömmel a meglévő tartozásuk csökkent a visszakapott összeggel, ezért úgy látjuk, nem kifejezetten nagy az olyan ügyfelek köre, akik megtakarítási szempontból jelentős összeget ténylegesen visszakaptak az elszámolás eredményeként” – közölték lapunk érdeklődésére az UniCredit Banknál.

Azoknak az ügyfeleknek, akiknek az elszámolást követően csökkent a havi törlesztőrészletük, elsősorban a rendszeres megtakarításokat ajánlják figyelmükbe a hitelintézetnél. Azoknak pedig, akik egyösszegű visszatérítést kaptak, az összeg nagyságának függvényében befektetési alapokra és/vagy állampapírokra hívják fel a figyelmét az Uni­Creditnél. A lapunknak nyilatkozó hitelintézetek véleménye szerint egyébként a visszautalásból származó, végül befektetett pénzeknél is hasonló lehet a helyzet, mint általában a megtakarításoknál, vagyis jelentős részüket befektetési alapokban vagy állampapírban helyezik el az érintett háztartások. – Általánosságban elmondható, hogy a betéti kamatok csökkenésével egyidejűleg a még hagyományosan betétes ügyfelek egy része is elmozdul a kockázatviselő képességének megfelelő befektetési termékek irányába, legyen szó akár az Államadósság Kezelő Központ által kibocsátott lakossági értékpapírokról (kamatozó kincstárjegy, államkötvény) vagy befektetési alapokról – hívták fel a figyelmet az MKB Banknál.

Élénkülés a lakáshitelezésben

A magyarok 40 százaléka tervezi idén, hogy növelni fogja kiadásait. Elsősorban lakásfelújításra, háztartásigép- és bútorvásárlásra költenének – derül ki a Cetelem Körkép adataiból. A lakáspiacon tapasztalható pezsgés és a vásárlási szándék növekedése várhatóan a hitelezésre is kedvező hatással lesz. Az idei évre tervezett költések listáját az ingatlanhoz kapcsolódó kiadások vezetik: lakásfelújításra, lakberendezésre és háztartási gépek vásárlására a lakosság 38 százaléka áldoz pénzt, új bútort pedig 28 százalék szándékozik venni. Jelentős a barkácseszközök beszerzésére mutatkozó szándék is, 24 százalékos arány mellett. A Cetelem szakemberei szerint minden jel arra utal, hogy idén – részben az ingatlanpiacon tapasztalható pozitív tendenciáknak köszönhetően – megemelkedik majd a személyi kölcsönért és áruhitelért folyamodók száma is.