Előre szerződnének a gazdák

Jelentősen csökkentek az elmúlt egy évben a gabonaárak, az áresés pedig új üzletpolitikákat kényszerít ki. Az árak tavaly év közben kezdtek igazán zuhanni, az évközbeni áresés miatt az év elején lekötött árak mellett lett nyereséges a gabonatermesztés, vagyis azok jártak jól, akik a termés nagyobb részét előre leszerződték.

Az előzetes szerződések persze kockázatot is rejtenek magukban, hiszen márciusban még nem garantálható a termés biztonsága. Az általános szabály szerint a termelők a várható termés egyharmadát kötik le előre, másik egyharmadát aratáskor értékesítik a betakarítással felmerülő azonnali költségek, például az üzemanyag vásárlásának fedezésére, a maradék egyharmadot pedig jó árakra várva tartalékba helyezik.

Az előzetes szerződések azonban nagyfokú bizonytalanságot is rejtenek magukban, hiszen nem tudható, hogy egy-egy időjárási anomália nem viszi-e el a termés jelentős részét. Az sem mindegy ugyanakkor, hogy az általánosan jellemző alacsony árszintek mellett milyen szerződéses árat sikerül kialkudni.

Búzát termelni, majd aratáskor piacot keresni szinte biztos veszteséget jelent, egy tőzsdei árucikknél, főleg alacsony árszinteknél ez az üzletpolitika nem kifizetődő – véli Raskó György. Az agrárközgazdász, a Lajoskomáromi Győzelem Kft. vezetője erről egy az Isterra vetőmagértékesítővel közösen megrendezett búza fajtabemutatón beszélt. „Néhány évvel ezelőtt úgy láttuk, hogy a búza reménytelen, hiszen nem termelhető nyereségesen. A viszonylag szerény, 5 tonna körüli hozam nem elegendő, akkor sem, ha jó minőségű búzáról van szó, ezt ugyanis a piac nem értékeli kellőképpen. A nagyobb hozamot kínáló fajtákra azonban van célzott kereslet” – mondta el Raskó. A szakember szerint a magyar malmok a malmi búzát nem fizetik meg kellőképpen, a célirányosan termelt fajtákra azonban van nyugati kereslet. A cég búzatermését ma már teljes egészében egy olasz kekszgyárnak értékesíti.

Az üzleti modell azonban nem minden esetben alkalmazható. „A termés előre lekötése jó lehet, ám Magyarország kontinentális éghajlata miatt sok esetben kiszámíthatatlan, hogy milyen termés lesz” – mondta el lapunknak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnökhelyettese hozzátette: hazánkban az időjárás alakulása, a csapadék egyenetlensége, a belvizek és aszályok váltakozása miatt nehéz előre szerződni a termés nagyobb hányadára. „Természetesen szükség lenne az előre leszerződött mennyiségek növelésére, hiszen ez nagyobb stabilitást adhat a gazdáknak. Ezért kellene törekedni az öntözés fejlesztésére, amely sok növény esetében jelentősen javítaná a mezőgazdasági termelés biztonságát” – tette hozzá az elnökhelyettes.

Igaz, az említett fajták kevésbé függnek az időjárás viszontagságaitól. Alacsonyabb fehérjetartalommal rendelkeznek ugyan, de mind beltartalmi értékeiket, mind terméshozamukat aránylag biztosan tudják hozni a változó éghajlatokon is.

Túlkínálat viszi le az árakat

A mostani árcsökkenés oka, hogy a globális gabonakészletek a korábbiakhoz képest szokatlanul nagyok, ez pedig lenyomja az árakat. Igaz, az előrejelzések szerint mind az Európai Unió, mind pedig Oroszország és Ukrajna termelése jelentősen csökkenni fog, a közösségből és a két keleti országból egyaránt 15-15 millió tonnányi áru hiányzik majd az idei aratáskor. Ezen három régió termelése tehát 30 millió tonnával lesz kevesebb a vártnál. Jellemző azonban, hogy ez a negatív hír sem képes elmozdítani az árakat felfelé. A mostani becslések szerint a búza esetében az idén minőségtől függően 45-50 ezer, a kukorica esetében pedig 40 ezer forintos tonnánkénti árral lehet számolni. Közelítő számítások szerint ezen árszinteknél a búza esetében 6, a kukoricánál 10 tonna körüli hektáronkénti termésátlag kellene a nyereségességhez – ezt azonban a legtöbb termelő évek óta alulmúlja.