Egyre vagyonosabbak a magyar háztartások

Tovább halmozták a háztartások a készpénzt az első negyedévben. Március végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakosság 3720 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett, ez 19 százalékkal több, mint amennyit egy évvel korábban tartott.

Az összes pénzügyi eszköz volumene is nőtt a lakosságnál. 37 823,7 milliárd forintnyi vagyonuk volt a háztartásoknak márciusban, 8 százalékkal több, mint 2014 első negyedévében, ez háztartásonként 9,2 millió forintot jelent.

Az adatban nincs benne persze minden háztartási vagyonelem, hiszen az ingatlanokat nem tartalmazza. Amit tartalmaz, az viszont kissé csalóka. A jegybank például a mai napig beleszámítja a lakosság vagyonába egyéb követelésként azt a 2849,4 milliárd forintos tételt, amivel a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítása miatt tartozik az állam, holott ezt az összeget aligha látják viszont már az egykori pénztártagok. Emellett egy bő 1000 milliárd forintnyi nettó munkabér és adó-, illetve járulékkövetelés is hizlalja a vagyont, amihez szintén nem fértek hozzá a háztartások. Ezek a követelések háztartásonként egymillió forintot tesznek ki.

A lakosság emellett nemcsak felhalmozott megtakarításokat, de tartozik is, március végén összesen 8472,6 milliárd forinttal. A nettó pénzügyi vagyon így az MNB számításai szerint 29 530,2 milliárd forint volt, valójában viszont – az államosított nyugdíjpénztári és egyéb követeléseket leszámítva – 25 225 milliárd forint körül alakult, vagyis tavaly március óta 16 százalékkal gyarapodott. A bővülés két tényezőnek köszönhető: az egyik a tartozások csökkenése volt. A devizahitelesekkel történt elszámolás hatása jól látszik a háztartások pénzügyi helyzetét felmérő statisztikában, a teljes hitelállomány a tavaly év végéhez képest 6,6 százalékkal, 7775 milliárd forintra csökkent, vagyis hét és fél éves mélypontra került. A devizahitelek állománya jóformán eltűnt, a bankoknak kevesebb mint 50 milliárd, a pénzügyi vállalkozásoknak alig 24 milliárd forintnyi külföldi pénznemben denominált kölcsönnel tartozott a lakosság.

A megtakarítások ugyanakkor gyarapodtak. A készpénzen túl 2014 első negyedéve óta a folyószámlabetétek volumene is nőtt, és március végére meghaladta a 3 ezer milliárd forintot. Az egyéb (lekötött) betéteké ugyanakkor több mint 10 százalékkal csökkent, és már a 4500 milliárd forintot sem érte el. A lekötések visszaesésében fontos szerepe van a betétkamatok csökkenésének, ami alternatív befektetések felé tereli a lakosságot. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például kötvények és jelzáloglevelek) volumene 8,6 százalékkal nőtt egy év alatt. A legnagyobb mértékben a hosszú állampapíroké emelkedett, több mint 40 százalékkal, a rövid állampapíroké viszont stagnált éves összevetésben.

A részvények és részesedések volumene 10 százalékkal emelkedett. A legnagyobb mértékben a befektetési jegyekben lévő megtakarítások nőttek, éves szinten csaknem 15 százalékkal. Március végén így már 4131 milliárd forintnyi befektetési jegye volt a lakosságnak. A biztosítástechnikai tartalékok 9,6 százalékkal nőttek egy év alatt, ezen belül a nyugdíjpénztári megtakarítások 12 százalékkal gyarapodtak.