Elégedettebbek a magyarok

Tízből kilenc magyar elégedett volt, vagy legalábbis kielégítőnek tartotta tavaly az egészségi állapotát az európai lakossági egészségfelmérés szerint, ami az öt évvel korábbival összevetve javulást jelent.

A hatezer ember részvételével készült kutatás szerint azoknak az aránya, akik saját egészségüket jónak vagy nagyon jónak tartják, 54-ről 61 százalékra emelkedett, azoké, akik rossznak vagy nagyon rossznak, 15-ről 11 százalékra csökkent. Egyre többen – 2014-ben tízből nyolcan – gondolják úgy, hogy az egészségmegőrzés kulcsa az egészségtudatos életmód. A nők között nagyobb mértékben nőtt azoknak az aránya, akik fontosnak tartják a mozgást, a kiegyensúlyozott táplálkozást, a megelőzést.

A kórházi ellátással kapcsolatos elégedetlenség 20-ról 23 százalékra nőtt, a fogorvosival pedig 7-ről 10-re, a szak- és háziorvosokkal szemben viszont kevesebben voltak elégedetlenek. A 2014. évi adatok azt mutatják, hogy bár a lakosság egészségtudatossága emelkedik, kevesen jutnak el addig, hogy tegyenek is érte, az egészség-magatartás fő mutatói ugyanis nem jeleznek javulást.

Az alkalmi dohányosok aránya ugyan csökkent, a rendszeres dohányzóké azonban enyhén emelkedett, 27-ről 28 százalékra a felmérés szerint. A legkedvezőtlenebb változás a 18–34 éves férfiak dohányzási szokásaiban történt, ahol a dohányosok aránya 36-ről 42 százalékra emelkedett. A teljes felnőtt lakosság 5,4 százaléka tartozott 2014-ben a nagyivók közé a bevallott értékek alapján, ami felülmúlja a 2009-es 4,6 százalékot. A túlsúlyosak és elhízottak aránya nem változott 2009 és 2014 között, 54 százalékon stagnált.

A lakosság egészségi állapota így csak lassan képes javulni. A KSH egyik kiadványa szerit a magyarok ezer lakosra jutó halálozása az 1993-as csúcs után 2014-re 12 százalékkal kevesebb lett, miközben a halálozások száma 16 százalékkal, összesen 24 ezer fővel csökkent, 2014-ben 126 ezer főt tett ki. Ezzel jelenleg az 1970-es évek szintjén van, az ezredforduló óta a halálozás lassan csökken, kisebb ingadozások mellett. A csecsemőhalandóság minden eddiginél alacsonyabb, ezer élve szülöttre számítva 4,6 volt.

A halandóság mérséklődése elsősorban a halálesetek feléért felelős keringési halálozás javulásának hatása, a negyedét jelentő daganatos halálozás terén ugyanis nincs kedvező változás. Két évtizede a keringési betegségek miatt meghaltak közel ötödének halálát heveny szívizomelhalás (infarktus) okozta. Ez az arány a következő tíz évben 15 százalékra, 2013-ra pedig 10 százalékra csökkent. Az utóbbi néhány évben volt határozottabb a mérséklődés.

Az európai lakossági egészségfelmérés szerint az egészségtudatosság a felsőfokú végzettségűek között sokkal gyakoribb. A halálozás visszaszorulásának valószínű magyarázata a korábbinál sokkal eredményesebb terápia.

A háziorvosi rendelőket legtöbben különböző szívbetegségek és azzal összefüggő problémák (zsíranyagcsere-rendellenességek, cukorbetegség) miatt keresik fel, de a mozgásszegény – és különösen az ülőmunkával járó – életmód is sok panaszt okoz. E két betegségcsoport után azonban az idült alsó légúti betegségek miatt kezelik a háziorvosok a legtöbb pácienst. Magyarország a légzőszervrendszer betegségei miatt bekövetkezett halálozásban az unió legutóbbi, 2011-es adatai szerint a középmezőnybe sorolható, a krónikus alsó légúti betegségek tekintetében azonban Dániát követően a második. A magyar férfiak 100 ezer lakosra jutó, krónikus alsó légúti betegség miatt bekövetkezett halálozási arányszáma uniós viszonylatban a legmagasabb.

Közben a gyerekeknél is egyre több betegség jelentkezik. A 18 éves és fiatalabb lányok és fiúk körében a legutóbbi, 2013-as megfigyelés szerint a különböző bőrgyulladások, az asztma és a vérszegénység voltak a leggyakoribb betegségek. A fiúk közül legtöbben – tízezerből 685 – asztmában szenvedtek, a lányok legtöbbször bőrproblémákkal – tízezerből 472 – keresték fel háziorvosukat. Az utóbbi évtizedben több mint kétszeresére nőtt az asztma, közel kétszeresére a cukorbetegség, több mint másfélszeresére a magasvérnyomás betegség és több mint ötödével a vérszegénység, a rosszindulatú daganatok és a hátgerinc-elváltozások tízezer lakosra jutó aránya a 18 évesek és fiatalabbak körében.

A 2014-ben külföldre távozott orvosok közel negyede háziorvos, belgyógyász, aneszteziológus, gyermekgyógyász vagy sebész volt. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ első, 2004-es adatai óta 534 háziorvos hagyta el az országot.

Az utóbbi évtizedben a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet vállalt a magánszektor, míg az államháztartás részesedése csökkent. Magyarországon 2012-ben a GDP 7,7 százalékát, 2209 milliárd forintot költöttek az egészségügyre. A kiadások legnagyobb szeletét jelentő gyógyászati termékek finanszírozásában 2008-tól a magánszektor aránya meghaladta az államháztartásét, és 2012-ben aránya közel 60 százalék volt. A magánszektor gyógyászati termékeket fedező kiadásainak háromnegyedét a háztartások állták.

A 2014-ben külföldre távozott orvosok közel negyede háziorvos, belgyógyász, aneszteziológus, gyermekgyógyász vagy sebész volt. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ első, 2004-es adatai óta 534 háziorvos hagyta el az országot.

Az utóbbi évtizedben a finanszírozásban egyre nagyobb szerepet vállalt a magánszektor, míg az államháztartás részesedése csökkent. Magyarországon 2012-ben a GDP 7,7 százalékát, 2209 milliárd forintot költöttek az egészségügyre. A kiadások legnagyobb szeletét jelentő gyógyászati termékek finanszírozásában 2008-tól a magánszektor aránya meghaladta az államháztartásét, és 2012-ben aránya közel 60 százalék volt. A magánszektor gyógyászati termékeket fedező kiadásainak háromnegyedét a háztartások állták. -->