Idén is lesz meggybukta?

A meggytermelők ingyen osztottak szét összesen több mint 30 tonna meggyet, mintegy 100 ezer darab negyed kilogrammos kiszerelésű adagot a közelmúltban. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács és Szakmaközi Szervezet közlése szerint az akcióval az idei nyomott meggyárak ellen tiltakoztak a gazdák. Az akcióban kilenc Termelői és Értékesítői Szövetkezet (TÉSZ) és két egyéni termelő vesz részt – derül ki a közleményből.

A meggy felvásárlási ára valóban mélypontot ért el. Jelenleg a magyar konzervipari szereplők 75-80 forintnál nem tudnak magasabb árat kínálni a gyümölcsért, ám néhány hete még ennél is alacsonyabb árat, 60 forintot ígértek az áru átvételéért. Ez az árszint teljes ráfizetést jelent a termelőknek, sokan úgy döntöttek, inkább a fákon vagy lerázva, de a veszni hagyják a termést. Erre válaszul kezdett a Fruitveb az ingyenes meggyosztásba, valamint az ehhez párosuló, a meggy fogyasztását ösztönző kampányba.

A meggy tavalyi szezonja sem sikerült már jól, amelyet paradox módon a bő termés okozott. 2014-ben a 80 ezer tonnát is meghaladta a hazai termés, a jó hír ugyanakkor azt is jelentette, hogy mintegy 20 ezer tonna felesleg volt a piacon. Nehezítette a megoldást, hogy a teljes termés szinte egyszerre érett be.

Vannak gondok idén is. Míg tavaly a 80 forintos felvásárlási ár miatt voltak bajban a gazdák, idén a mostani ajánlatok ezt inkább alulról súrolják. Némileg javítja a helyzetet, hogy a lengyel, román és szerb felvásárlók megadják a termelők által kért 100-120 forintos kilónkénti árat, ezzel az áru kiáramlása is megkezdődött.

A most vágyott 100-120 forintos felvásárlási ár is messze elmarad attól, ami a tavalyi összeomlás előtt volt: a korábbi években 200 forintot is adtak a feldolgozók a magyar meggy kilójáért. A nagyfokú volatilitás miatt a meggy – és részben más gyümölcsök – piacán sok a kérdőjel, egy-két jól sikerült év után súlyos veszteségeket kell elszenvedniük a termelőknek.

A problémát sok esetben az is súlyosbítja, hogy a termelőknek nincs olyan szerződésük, amely védené őket. A feldolgozók, nagykereskedők által még az év elején felkínált kontraktusok gyakran egy viszonylag alacsony árat kötnek ki, a szerződött mennyiséget azonban mindig, így most is felvásárolják. A termelők közül sokan azonban arra játszanak, hogy év közben jobb áron tudják értékesíteni a termést. Ez a stratégia nem egy évben bejött, tavaly már azonban a kis szemméret és a nagy mennyiség miatt a felvásárlási árak mindössze 80 forint körül alakultak, s ez még jó hozamok mellett is csak az önköltséget fedezi. Így a gazdák nullára jönnének ki, ám a gyakorlat az, hogy a meggytermés bevételéből fedezik a később érő gyümölcsök, így például az alma által igényelt inputanyagokat. Nullszaldó esetén félő, hogy erre sem jut pénz.

A probléma tavaly akkorára nőtt, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak kellett beavatkozni. Mivel a meggy gyorsan romló áru, az FM a feldolgozás mielőbbi ösztönzését választotta. A meggy elsődleges feldolgozásának támogatására tavaly 300 millió forintot költött a szaktárca, a beavatkozás révén sikerült a meggy piacát konszolidálni. A segítség úgynevezett általános csekély összegű (de minimis) támogatás volt.

Idén egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a piaci problémák kezelésére érkezne a szaktárca segítsége, sokak szerint nem is várható, hogy minden évben százmilliókat költsön tűzoltásra a minisztérium. Változást hozhat ugyanakkor a 2020-ig terjedő uniós ciklusban az elsődleges feldolgozást lehetővé tévő beruházások támogatása. „Az ideális az lenne, ha magának a termelőnek lenne legalább az elsődleges feldolgozáshoz vagy a tároláshoz szükséges létesítménye” – mondta el korábban lapunknak Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter akkor hozzátette: „Fontos, hogy ez helyben legyen. Az ilyen feldolgozást vagy tárolást lehetővé tévő kezdeményezésekre egyébként támogatások is lesznek a most elindult hétéves uniós költségvetési ciklusban, összesen mintegy 300 milliárd forint áll rendelkezésre az évtized végéig ilyen célokra. A beruházások egy része önerőből is megvalósítható, hiszen nem nagy gyárakra kell gondolni, hanem kisebb üzemekre, raktárakra” – tette hozzá a miniszter. A feldolgozás azért is fontos lenne, mert a már jól eltartható, fagyasztott, sűrített vagy befőzött meggynek így elegendő idő alatt lehetne piacokat keresni.

Nagy exportőrök vagyunk

A probléma azért is jelentős, mert a meggy nagyobb szeletet hasít ki a magyar agráriumból, mint gondolnánk. Magyarországon az ország területéhez képest viszonylag nagy területen, csaknem 15 ezer hektáron vannak meggyültetvények, az átlagos éves termés az időjárástól függően 50-65 ezer tonna körül alakul. A hazai meggy nagyobb része exportra megy, a legnagyobb vevőnek évek óta Németország számít. A német feldolgozók rendszerint meggybefőttet készítenek az áru nagyobb részéből. A tavalyi jó termés és az elmúlt évek áralakulásai együtt azonban komoly nyomás alá helyezték a termelőket, a jelek szerint a felvásárlási árak idén is alacsony szinteken mozognak.