Kínai tőzsde: rosszabb, mint egy kaszinó?

Alig több mint fél éve a külföldi befektetők egyként ünnepelték a sanghaji és hongkongi tőzsdék összekapcsolását és az egyre nagyobb külföldi részvételt engedélyező hivatalos lépéseket.

Tavaly novemberben úgy nézett ki, 2015 legnagyobb dobása a kínai megjelenés lesz az alapok számára, most viszont alaposan át kell értékeljék az országhoz való hozzáállásukat. A kínai részvények árfolyama egy év alatt csaknem a triplájára emelkedett, majd a június közepi csúcsról éles, harmincszázalékos korrekció következett. A hedge fundoknak azonban nem ezzel van bajuk, nem is feltétlenül azzal, hogy az állam megpróbálja megállítani az esést, és stabilizálni a piacokat, hanem annak módjával.

A The New York Timesnak nyilatkozó egyik hedge fund menedzser szerint a kínai piac most rosszabb, mint a kaszinó, mert a kaszinóban legalább mindenki ismeri a szabályokat. Ezzel azokra a kormányzati lépésekre utalt, amelyek az áresés megállításának érdekében sorra rúgták fel a részvényesi jogokat és a nemzetközileg elfogadott piaci szabályokat. Az egyik legutóbb hozott intézkedéssel például szigorú büntetés terhe mellett hat hónapra megtiltották az öt százaléknál nagyobb tulajdonosoknak, hogy részvényt adjanak el. Az állami vállalatokat saját részvény vásárlására utasították, a brókercégek pedig megbízást kaptak több milliárd dollár értékű részvény vásárlására.

Dawn Fitzpatrick, az 5,6 milliárd dollárt kezelő O’Connor hedge fund befektetési igazgatója szerint a lépések célja nyilvánvalóan a piac stabilitásának és a befektetők bizalmának helyreállítása volt, ám eközben Kína hatalmasat lépett vissza a piac liberalizációjának terén. Ez negatívan fogja érinteni az ország külföldi tőkevonzó képességét is, márpedig ez Kína gazdaságpolitikájának egyik alappillére.

A hedge fundokat leggyakrabban azzal különböztetik meg más típusú befektetési alapoktól, hogy előbbiek szabadon shortolhatják is a piacokat, vagyis azoknak az eséséből is tudnak profitálni. Éppen ezért kerültek most nehéz helyzetbe a hedge fundok Kínában. A belügyminisztérium ugyanis hajtóvadászatot indított a „gonosz shortosok” ellen, és a hatás nem is maradt el. A brókercégek nem fogadnak el short megbízásokat, és azt kérik a befektetőktől, hogy a meglévőket is inkább zárják le, mert nem akarnak felügyeleti vizsgálatot a nyakukba. A pozíciók lezárása azonban sokszor nem megy könnyen, hiszen a tőzsdén jegyzett részvények harmadára a felfüggesztések miatt még mindig nem lehet üzletet kötni – igaz, a helyzet javulóban van, mert a múlt héten még 45 százalék volt ez az arány.

Több intézményi befektető abban a reményben lépett be a kínai piacra, hogy a kontinentális, úgynevezett A-részvények is előbb-utóbb bekerülnek a világ legnépszerűbb fejlődő piaci indexébe, az MSCI EM-be. Az indexszolgáltató azonban a részvényesi jogok és a piaci hozzáférés terén meglévő hiányosságokra tekintettel elhalasztotta a részvények felvételét. Azóta már látszik, nem alaptalanul.