Kongó vezetékek után is kell fizetnie a kapacitásdíjat a Gazpromnak

Az orosz Gazpromnak a beruházási költségeken felül is nagyon drága mulatság lesz új vezetékekkel kikerülnie Ukrajnát, mert a szlovákiai rendszerüzemeltetőnek 2028-ig, a bulgáriainak pedig 2030-ig kell évente együtt mintegy egymilliárd dollár tranzitdíjat fizetnie a tranzitvezetékeken lekötött kapacitások után a Reuters összeállítása szerint. Ezt akkor is ki kell fizetnie, ha nem tranzitál az érintett vezetékeken. Ukrajnának tavaly kétmilliárd dollárt fizetett, az ottani kapacitásokat 2019-ig foglalta le. A Reuters által nem említett magyarországi tranzitdíj viszont csak olyan arányban válik számára pénzkidobássá, amennyivel kisebb távolságon és mennyiséghez használja majd a társaság az Ukrajna felőli tranzit szerepét átvevő új vezetéket. Valerij Nyeszterov, az orosz Szberbank elemzője szerint eleve kérdéses ötlet Ukrajna gázvezetékkel való kikerülése, amikor öt-tíz éven belül amúgy is normalizálódhatnak az orosz–ukrán kapcsolatok.

Az Ukrajna elkerülésére kigondolt, de tavaly decemberben lefújt Déli Áramlathoz megrendelt csövek azonban már hegyben állnak. Most úgy néz ki, hogy a Török Áramlat épül meg belőlük. Az erről szóló orosz–török kormányközi megállapodás tervezetét a TASZSZ értesülése szerint az orosz energiaminisztérium már elküldte a török félnek. A vezeték első csöve csak a török piacot látná el, az éves kapacitása 15,75 milliárd köbméter lenne. A vezetéknek az uniós piacok felé építendő három másik száláról külön dokumentum születik.

Közben az orosz gáz nélküli időszakra készülő Ukrajna pótlólagos gázforrásokat keres. E lehetőségek legújabbikaként kezdeményezte, hogy Fehéroroszországon át importálhasson a litvániai Klaipedában épülő cseppfolyós földgázt (LNG) fogadó kikötőből. E tervről az ukrán európai integrációs minisztérium energia- és szénosztályának vezetője írt Twitter-oldalán.

Rekordmélyen az orosz óriás termelése

Az orosz gazdasági minisztérium előrejelzése szerint az idén abszolút mélypontra, 414 milliárd köbméterre esik a Gazprom gáztermelése. A csökkenést a gyenge kereslet és a termelésre fordított beruházások csökkenése okozza. Májusban még azt vetítette előre a világ legnagyobb gáztermelője, hogy 2015-ben 450 milliárd köbméter gázt hoz fel, többet a tavalyi 444 milliárd köbméternél. A minisztériumi becslést azután tették közzé, hogy ismertté vált a GDP júniusi, 4,2 százalékos visszaesése. A Gazprom általában 8 százalékkal járul hozzá az orosz GDP-hez. (Reuters)