Az ízesített a kitörési pont

A második negyedéves ásványvíz-fogyasztási adatok biztatóak az egész éves növekedés tekintetében. Egyelőre még nem látszik az eladásokon a júliusi forróság, ám a kereskedői beszámolók szerint ilyenkor három-négyszeresére ugrik a vásárlás. A fogyasztók ilyenkor a sör helyett is inkább vizet vásárolnak.

Az idei második negyedév egy átlagos erősebb periódusnak számít – mondta lapunknak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség (MAGYÜSZ) főtitkára. Ebben az időszakban rendre 340-350 millió liter víz fogy, ettől nem tért el a mostani időszak, nagyjából 1-2 százalékkal erősebb a volumen, mint tavaly ilyenkor.

Ezzel a piac hozza az átlagos növekedési ütemet, amely az utóbbi néhány évben beállt erre a szintre. A magyar ásványvízfogyasztás tavaly elérte a fejenkénti 117 litert: ez európai szinten is jelentős, az ötödik legnagyobb szint, hazánk szorosan a spanyolok mögött áll fogyasztásban, pedig ez egyáltalán nem volt mindig így. A hazai ásványvízfogyasztás lényegében a „semmiből” zárkózott fel az EU élvonalába.

A rendszerváltáskor átlagosan 4 liter ásványvíz fogyott fejenként Magyarországon, és még 15 évvel ezelőtt sem tartozott Magyarország a lista tetejéhez. Ám a piaci szereplők számának növekedésével és a vizek átlagárának befagyásával, illetve a kereskedelmi sajátmárkás termékek megjelenésével a fogyasztás 2006-ig 20-30 százalékkal nőttt minden évben. Ekkor átlépte az egy főre jutó fogyasztás a 100 litert, ám a növekedési üteme is lanyhult kissé. A főtitkár szerint ma már nehéz lenne ilyen jelentős fogyasztás mellett a korábbi évtizedben mért bővülést produkálni. A piaci szereplők beágyazódtak, elfoglalták a helyüket, a termék szezonális jellege megszűnt, az ásványvíz alapvető élelmiszerré vált, mint a tej, illetve a kenyér.

A fogyasztás nagyobbik részét továbbra is a szénsavas termékek adják. Bár az elemzők szerint volt egy pont, amikor úgy tűnt, a „csendes” (szénsavmentes) vizek átveszik a piacon a főszerepet, ez nem következett be, ugyanakkor piacot raboltak az enyhe szénsavtartalmú termékektől. Tavaly a szövetség adatai szerint a teljes forgalom 48,8 százalékát adták a szénsavas ásványvizek, míg a csendesek 43 százalékot haraptak ki a teljes forgalomból. Az enyhe szénsavtartalmú termékek forgalmi részaránya tavaly 8,2 százalék volt.

Az ásványvízmárkák piaci ereje jelentős, az alkoholmentes italok területén (2014-et kivéve) rendre organikus növekedést produkáltak, a fogyasztók a csapvízről szoktak át. (Tavaly erősebb marketingtevékenységet mutatattak a nagy üdítőital-ipari cégek és gyümölcslégyártók, s ez még idén is folytatódott, ebből ered ezeknek a termékeknek az újraéledése.)
Az ásványvízpiac növekedésének egyik hajtómotorja az ízesített termék, amely tíz éve folyamatosan 2-3 százalékos részesedést mondhatott magáénak a teljes fogyasztásból.

Ezzel Magyarország meg sem közelítette a nagy ásványvízfogyasztó nemzetek szintjét. Ám tavaly itthon is beérett a gyártók innovációs tevékenysége, és egy csapásra 6 százalék fölé nőtt az ízesített termékek piaci részesedése. A főtitkár szerint idén akár 8 százalék is lehet, s ez követi az európai trendeket. Ráadásul az ízesített víz értékesítésének növekedése kitörési pont lehet a fogyasztás erősödésében.

Az viszont még egyelőre nem látszik, hogy az ízesített vizek piaci előretörése hogyan befolyásolja a szénsavas üdítők és gyümölcslevek fogyasztását. Az elemzők szerint ha az ízesített termékek előretörésével együtt képes növekedni a fogyasztás (vagyis az ízesített termék nem a hagyományos vizek piacát kannibalizálja), nem várható még az ásványvízpiac koncentrációja, ám ha ezzel együtt marad az 1-2 százalékos fogyasztásnövekedés, megeshet, hogy a piaci befektetők közül néhányan felvásárlásra törekednek. A piaci folyamatokba a kereskedelmi saját márkás termékek is beleszólhatnak, főleg a keménydiszkontok saját termékei, amelyek egyre keresettebbé váltak (pusztán azért, mert a keménydiszkontokban csak egy-két nem saját márkás termékhez lehet hozzájutni).