Rémtörténetek a kiállítótermekben

A legnagyobb körültekintés ellenére is történnek balesetek időnként a múzeumokban, még a legjobb helyeken is – mondta Jékely Zsombor művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese, mikor az elmúlt néhány nap múzeumi baleseteit idéztük fel.

Egy 12 éves tajvani diák egy üdítőitallal a kezében megbotlott egy tajpeni kiállításon, átesett a festményeket elkerítő korláton, és nekiesett Paolo Porpora olasz barokk festőművész Virágok című 350 éves festményének. Az 1,5 millió dollár (394 millió forint) értékű műalkotáson ökölnyi lyukat vert.

Jékely Zsombor szerint az installációk körültekintő tervezésével arra kell törekedni, hogy az ilyen balesetek lehetősége minimálisra csökkenjen. „A Tajvanon történt esetnél látszik, hogy a múzeum több hibát is elkövetett: például a kordon alatti dobogó rosszul volt elhelyezve, mert meg lehetett benne botlani. Továbbá kiállítótérbe ételt, italt, üdítőspoharat nem lehet beengedni” – magyarázta az eset kapcsán lapunknak a művészettörténész.

A kétbalkezes múzeumlátogató a gyűjtemények kezelőinek a rémálma. 2006-ban a Cambridge-i Fitzwilliam Múzeumban a cipőfűzőjében botlott meg egy férfi, aki mindjárt három 300 éves kínai vázát tört össze. 2010-ben a New York-i Metropolitan Múzeumban egy nő Picasso egyik festményének esett neki. A baleset nyoma egy 15 centiméteres vágás lett. A legelképesztőbb baleset Steve Wynn kaszinómágnással fordult elő, aki mintegy tíz éve belekönyökölt Picasso 1932-ben készült mesterművébe, a Le Reve (álom) című festményébe. 2013-ban Wynn rekord áron, 155 millió dollárért értékesítette a páratlanul helyreállított remekművet. A napokban pedig egy múzeumlátogató kislány véletlenül eltört egy kétezer éves ókori üvegvázát Jeruzsálemben. Ő talán az egyetlen a művészettörténetben, aki köszönetet is kapott érte. A műtárgyat néhány nap alatt helyreállították, és jobb lett - ha nem is mint újkorában -, de mint a baleset előtt.
Jékely Zsombor az esetek kapcsán a látható és láthatatlan védekezések előnyeiről és hátrányairól is beszélt.

A tárgyakat a fénytől, illetve a portól is óvni kell, ezért gyakran nem törékeny tárgyak is vitrinbe, üveg mögé kerülnek – fejtegeti a szakember. – Különösen értékes vagy törékeny tárgyaknál olyan installációt kell kialakítani, amely nem teszi lehetővé, hogy a látogatók a tárgyakhoz hozzáérjenek, ha nincsenek vitrinben. A tárgyakat ráadásul a falakon, vagy a vitrineken belül külön rögzíteni is szokás, a látogatók számára láthatatlan módon. A nagyobb múzeumok tárgyaik kölcsönzésekor kikötik a látogatók és a tárgyak közötti minimális távolságot, és gyakran az installációs terveket is ellenőrzik. Vagyis ha a múzeum körültekintően jár el, akkor meg lehet előzni az ilyen és ehhez hasonló baleseteket.

Hazánkban a látogatók által súlyosan megkárosított műtárgyakról az elmúlt időszakban nincs tudomásunk – mondta lapunknak a szakértő. – A leghíresebb és legkomolyabb ilyen sérülés Amerikában történt. Tullio Lombardo életnagyságú Ádám-szobra, amely az 1490-es évekből származik és a reneszánsz szobrászat egyik főműve 2002-ben apró darabokra tört, amikor talapzata a márványszobor súlya alatt egyszerűen összetört. A szobor helyreállításán 12 éven át dolgoztak, tavaly állították ismét fel a New York-i Metropolitan Múzeumban.

Biztos, ami biztosított
„A nemzetközi műtárgypiacon jellemzően a festmények érik el a legnagyobb biztosítási értékeket – mondta lapunknak Dr. Jékely Zsombor művészettörténész. – A kiállításra kölcsönzött műtárgyakra teljes körű biztosítási fedezetet szokás kötni, amely minden jellegű káresemény ill. lopás, eltűnés esetén fedezetet nyújt. A biztosítás a műtárgyak csomagolásának, szállításának időszakára is kiterjed, hiszen ezek jellemzően egy kölcsönzés különösen kockázatos fázisát jelentik.” A Szépművészeti Múzeum tavalyi Rembrandt-kiállítása mögött magyar állami garancia állt, amit a kölcsönadók elfogadtak. Ha nem fogadták volna el az állami garanciát, akkor ki kellett volna fizetni a biztosítás árát. A Rembrandt-kiállítás nem Szépművészeti gyűjteményébe tartozó képek biztosítási összértéke 300 milliárd forint volt. Ezen belül a Londonból érkező Rembrandt-önarckép biztosítása önmagában 25 milliárd forintra rúgott.

Nem kellett megtéríteni a kárt
Sosem feledi, aki látta a jelenetet: a tajvani diák megbotlott és öklömnyi lyukat ütött a másfél millió dolláros festményen. A felvételeken látszott, hogy a fiú nagyon megijedt, amikor látta, mit tett, de a kiállítás szervezői közölték, hogy nem fogják kifizettetni a helyreállítás költségeit a gyermek családjával. A magángyűjteményből származó festmény ugyanis biztosítva volt. „Valamennyi festmény valódi, nagyon ritka és értékes. Ha bármelyik mű megsérül, akkor a kár örök lesz” – közölték a kiállítás szervezői, hozzátéve, hogy először fordult elő, hogy egy tajvani kiállításra kölcsönzött műalkotásban kár keletkezett.