Több tízmilliárdos károkat okoz a hőség

Nehéz megjósolni, hogy pontosan milyen hatással lesz a szántóföldi növényekre a mostani, ismét pusztító hőhullám, de az biztos, hogy óriási károkra kell felkészülni – mondta el a Világgazdaságnak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunknak elmondta: a kukorica és a napraforgó is megszenvedi a sorozatos, forró időszakokat.

A kukorica esetében Vancsura József szerint igazán komoly bajokra kell felkészülni, a hőség miatt végül be nem érő termés országosan elérheti az 1-2 millió tonnát is. „A korábbi, optimista várakozások szerint még 6,9 tonnás hektáronkénti átlagterméssel számoltunk. Ez az ország egészére nézve – figyelembe véve a kukorica 1,2 millió hektáros vetésterületét – eredetileg bőven több mint 8 millió tonna kukoricát jelentett volna” – mondta el Vancsura József. Mivel a májusi időjárás nagyon kedvezően alakult a tavaszi vetésű növények számára, az optimista várakozások szerint akár 9 millió tonna kukorica is teremhetett volna az idén. „Mára ez a mennyiség elérhetetlennek tűnik, a mostani becslések szerint az ország kukoricatermése egészen biztosan 7 millió tonna alatt lesz az idén” – tette hozzá. Ilyenformán a kieső termésmennyiség értéke csak a kukorica esetében valahol 40-80 milliárd forint körül alakul.

Szakértők szerint egyetlen, hőségben eltelt nap akár 200 ezer tonnával is visszavetheti a várható terméseredményt a kukorica esetében. A korábbi hőhullámok egyike, a július eleji ráadásul éppen a növény virágzásakor érkezett, így a „kiégett” pollenek miatt eleve jelentősen csökkent a várható termésmennyiség. Az azóta eltelt időszak kánikulai napjai pedig tovább rontották az esélyeket, hiszen az egyre szárazabb talajból nem tud elegendő nedvességet felszívni a növény, a hősokk és a kiszáradás miatt pedig összecsavarodik, „furulyázik” a levele országszerte. Szakértők szerint ebben a fázisban már valóban nagy a baj.

A GOSZ elnöke szerint a kánikula alaposan károsította a napraforgót is, igaz, kisebb mértékben, mint a kukoricát. A hőség a napraforgónál az érés kezdetén érkezett, és várhatóan felgyorsítja annak folyamatát. Félő ugyanakkor, hogy a folyamat végén minőségében gyengébb lesz a termés, amelyet csak alacsonyabb áron lehet értékesíteni. A napraforgó esetében ugyanakkor még sok a kérdőjel, egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy ennél a növénynél mekkora kárt okozott az aszályos, forró nyár.

Nem várható ugyanakkor, hogy a visszaesés miatt a kukoricaárak érdemben emelkedni kezdenek, vagyis a kisebb termés okozta bevételkiesést nem képes ellensúlyozni egy esetlegesen megnövekvő piaci ár. „A tavalyi 9 millió tonnás kukoricatermés rekord volt, a 7 millió tonnás vagy az alatti országos termés esetén még nincs piaci zavar. A takarmányfelhasználás évi 2-3 millió tonna között mozog, az etanol- és izocukorgyártás igénye 1,3 millió tonna” – mondta el a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára hozzátette: a kevesebb kukorica azt jelenti, hogy minden bizonnyal kisebb lesz az export is. Ez már a tavalyi rekordtermés mellett sem volt kiugró: a májusi exportadatok szerint várhatóan a tavalyról átmenő kukoricakészlet eléri az egymillió tonnát. A készletek egyébként világszerte nagyok, ezért sem várható, hogy érdemi árnövekedés következzen be – tette hozzá Pótsa Zsófia.

Meglátszik a GDP-n is

A kukorica és a napraforgó termése azért is fontos, mert az agrárium és még a nemzetgazdaság egésze szempontjából is jelentős, GDP-t formáló tételekről van szó. A hazai mezőgazdaság gerincét a szántóföldi növénytermesztés adja. Míg azonban az őszi vetésű, már learatott kalászos gabonák eredményei jók lettek az idén, a szintén „pénzes növénynek” tartott kukorica- és napraforgótermés egy részét tönkreteszi a kánikula. A hőség okozta kár valószínűleg a GDP-n is érezhető lesz majd, hiszen az említett két növény adja a mezőgazdaság kibocsátásának hozzávetőleg ötödét.