Esik az állami költés Simicskánál

Idén az első hét hónapban – a tavalyi év hasonló időszakához képest – egyharmaddal visszaesett az állami hirdetők listaáron számolt reklámköltése. Az állami reklámköltés 36 százalékos csökkenésének hátterében feltehetőleg az áll, hogy változott az állami reklámértékesítés stratégiája, és nyár közepéig még nem volt látható jele az időközben felállított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) működésének.

A legnagyobb mértékben, 74 százalékkal a köztéri reklámra költött összeg csökkent, amíg ugyanis tavaly az első fél évben még listaáron 4,4 milliárd forint értékű óriásplakát és citylight jelent meg a Kantar Media által figyelt köztéri médiumokban – a Mahir Cityposzter nincs köztük –, addig idén csak valamivel több mint egymilliárd forint értékben reklámozott az állam ezeken a felületen. (A listaáras és a tényleges költés között a kedvezmények miatt jelentős eltérések lehetnek, a közölt összegek így inkább a trendekre világíthatnak rá, azt mutatják, hogyan változott a hirdetések mennyisége egy-egy médiatípusnál.)

Az állami hirdetések egyik eleme a bevándorlással kapcsolatos kampány volt, amelynek keretösszege áfa nélkül 300 millió forint. A teljes költségnek csak egy kisebb része a közterületi plakátok költsége, a nagyobb részt az országos és helyi lapokban elhelyezett újsághirdetések, az internetes hirdetések, valamint a rádiós és televíziós reklámok teszik ki. A kampány szerződés szerint legkésőbb július 15-éig tartott – erről tájékoztatta a Világgazdaságot korábban a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. (Ebben még nem jelent meg az a 600 millió forintos kampány, amely jelenleg is fut, és a magyar reformok működését hivatott reklámozni.)

A közterület mellett az országos televíziók is feleakkora állami pénzekhez jutottak idén, mint tavaly, a költések egy jelentős része ugyanis átvándorolt a kábeltévékhez. A médiumok közül, ahogyan tavaly, idén is a Tv2 volt a listavezető, bár az itt megjelent állami költések összege hatvan százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, de listaáron még így is meghaladta a 2,2 milliárd forintot.

Az RTL pedig csak a 25. helyet szerezte meg idén az állami hirdetők által leginkább preferált médiumok toplistáján, míg egy évvel korábban még az 5. volt, noha akkor is mindössze ötödannyi állami pénzt kapott, mint a TV2, idén viszont már csak alig több mint százmillió forintot. Mindeközben az állami televízióknál egyre több pénz landolt: a Duna TV a tavalyi 32 millió forint után idén már több mint 700 millió forint értékű, míg az M1 nagyságrendileg a tavalyihoz hasonló összegű állami reklámhoz jutott. (Idén márciusban struktúraváltáson ment át a köztelevízió, amely után a Duna TV lett a főadó, ez is magyarázhatja, hogy itt jelentősebben megnőtt a költés.)

A két említett országos kereskedelmi televízió mellett látványos csökkenés figyelhető meg a Simicska Lajos üzletember érdekeltségébe tartozó rádióknál is. Drasztikusan, 85 százalékkal visszaesett például a Class FM-en elköltött állami reklámbüdzsé, és a „birodalom” másik zenei adójánál, a Music FM-nél is 77 százalékos volt a csökkenés.

A szintén Simicska-média Magyar Nemzet is 75 százalékkal kevesebb, listaáron számolva alig 150 millió forint állami reklámhoz jutott ebben az évben. Egyharmadával csökkent ebben az évben az ingyenes napilapban, a Metropolban megjelent állami hirdetések összege is, és nagyságrendileg hasonló mértékű visszaesés következett be a Heti Válasz kiadójánál is. Míg a tavalyi évben a Magyar Nemzet és a Heti Válasz teljes reklámbevételén belül még 52, illetve 49 százalék volt az állami hirdetések súlya a listaáras mérés alapján, idén a Nemzetnél már csak 27, a Heti Válasznál pedig 23 százalék volt ez az arány, a Metropolnál pedig 35-ről 19 százalékra esett vissza ez a mutató.

Simicska közterületi reklámcége, a Publimont Kft. is 80 százalékkal kevesebb állami forintokhoz jutott idén az első hét hónapban, vagyis a tavalyi 2,7 milliárd forint után be kellett érnie 570 millió forinttal. A szintén hozzá tartozó Euro AWK Kft. pedig mindegyiknél nagyobb, 92 százalékos állami bevételcsökkenést szenvedett el.

Tavaly január–júliusban a közterületi reklámokra elköltött állami pénzek háromnegyede Simicska felületein jelent meg, listaáron 3,3 milliárd forint értékben. Viszont az 1,1 milliárd forintos közterületi állami reklámköltésnek mintegy fele érkezett az üzletember ilyen vállalkozásaihoz. De ez az összeg még mindig több volt, mint a többi köztéri reklámcéghez jutott állami hirdetések összege: a JCDecaux, a Pont Reklám Kft., a Pannon Plakát Kft. és a további három kisebb cég együttesen 511 millió forinthoz jutott. Összességében tehát a Simicska-médiacégeknél elköltött állami pénzek 77 százalékkal csökkentek a tavalyihoz képest, de nem tűntek el teljesen. (A Kantar Mediának nincsenek adatai a Simicska médiabirodalmához tartozó Hír TV-ről és a Mahir CityPoszterről.)