Fekete kazánpiac fenyeget

Rögös az út a 86 százalékosnál nagyobb hatásfokú gázkazánok használatának előírásától odáig, hogy valóban csak ilyen berendezések üzemeljenek az országban. Az egyik fő buktató a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika című szaklap által hivatkozott tapasztalatok szerint az, hogy épülettulajdonosok egy részének nincs pénze a szabályozás által előírt paraméterű kazán megvásárlására. Az elvárt magas hatásfokot a gáz égetése után távozó anyag hőjét újból hasznosító kondenzációs, illetve a hőszivattyús rendszerek tudják teljesíteni. Ezeknek a megvásárlása és felszerelése sokkal drágább egy sima kazáncserénél.

A meglévő berendezéseket nem kell lecserélni, de újonnan csak magas hatásfokúakat lehet üzembe helyezni. Elsősorban azok a családiház-tulajdonosok eshetnek kelepcébe, akiknek elromlik a meglévő kazánjuk, és nincs pénzük az új, sokkal drágább berendezésre. „Két rossz közül választhatnak. Vagy visszatérnek a vegyes tüzelésű kazánokhoz – és szénnel vagy fával fűtenek, ami kevésbé kényelmes, ráadásul környezetszennyezőbb és balesetveszélyesebb is –, vagy illegálisan vásárolnak régebbi, elavult berendezést, és helyezhetik üzembe, szintén feketén, esetleg szakszerűtlenül, ami a balesetek és a szén-dioxid-mérgezések megszaporodását okozhatja. Ez utóbbi választás esetében fennáll a veszély, hogy kialakul a nyílt égésterű kazánok feketekereskedelme” – mutatott rá a Világgazdaságnak Szilágyi László, az évi mintegy ötmilliárd forint forgalmú épületgépészeti kereskedő, a Merkapt Zrt. igazgatósági tagja, egyben a terület 8 kereskedőjét és mintegy 300 kivitelezőjét képviselő Épületgépész Unió elnöke.

A hazai szabályozás szerint nyílt égésterű kazánt (illetve az uniós szabályok által előírt vízmelegítési hatásfok alatti, illetve adott hangteljesítmény fölötti vízmelegítőt) csak 2015. szeptember 26-ig lehet használatba venni. A rendelet néhány hete megfogalmazott, de nem életbe lépett módosítástervezete szerint az előbbi határidő csak az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult tulajdonosokra, azaz a piaci szereplőkre vonatkozna, a lakossági felhasználók azonban december 31-ig haladékot kapnak. Az épületgépészek szakmai szervezetei és a gyártók szerint azonban az említett kockázatok miatt még az év végi időpont is túl korai. Így azért lobbiznak, hogy két teljes év legyen a nagy hatásfokú berendezésekre való kötelező átállás határideje.

Szerepel a tervezetben két további dátum is. Ezek szerint 2017. szeptember 26. után a túl nagy hőveszteségű melegvíz-tároló tartályok nem helyezhetők üzembe, 2018. szeptember 26-tól pedig a túl nagy nitrogén-dioxid-kibocsátású fűtő- és vízmelegítő berendezések.
A nagy kazánátállásról és az ErP-irányelvek következményeiről szól a Világgazdaság szeptember 17-i konferenciája.
Részletek: vg.hu/konferencia.