Német érdekeltségekhez jut a Gazprom

Két hatalmas gázmegállapodással erősíti európai pozícióját az orosz Gazprom. Az elsőt, egy nagy részvénycserét már bő másfél éve bejelentették, de a terv az orosz–ukrán konfliktus kibontakozásával egy időre háttérbe került. Most mégis nyélbe ütik: a Gazprom megkapja a jellemzően holland vizeken aktív, de brit területeken is működő Wintershall Noordzee olaj- és gáztermelő vállalat 50 százalékát, egyúttal az eddiginél nagyobb hozzáférésére lesz a németországi föld alatti gáztárolókhoz. Partnerének, a német BASF-hoz tartozó Wintershallnak nő a részesedése egyes szibériai olaj- és gázlelőhelyekben. Ez azért is fontos a BASF-nek (Európa egyik legnagyobb vegyipari csoportjának), mert gázalapú vegyiparra rendezkedett be. (Ilyen lehetősége a magyarországi vegyiparnak is volt néhány évtizede, de amikor válaszút elé állt, az olajbázisú technológia mellett döntött.)

Fontos a BASF-nak a másik nagy és szintén pénteken bejelentett megállapodás, amely alapján megkétszerezik az Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Az Északi Áramlat 2-n – ahogyan a Balti-tenger mélyén áthaladó és a szárazföldet német területen elérő, már működő Északi Áramlaton is – orosz gáz érkezik majd Európába. Az új, évi 55 milliárd köbméter együttes kapacitású vezetékpár lefektetésére New European Pipeline AG néven hoztak létre projektcéget. Ennek 51 százaléka a Gazpromé, 9 százaléka a franciaországi Engie-é (korábban GDF Suez), és egyenként 10 százalék jut további négy nagy európai olajcégre: a BASF/Wintershallra, a szintén német E.ON-ra, az osztrák OMV-re és az angol–holland Royal Dutch Shellre.

A német kormány szerint hiba úgy értékelni e két szerződést, hogy azok erősítik az orosz–német kapcsolatokat. „Nincs kapcsolat a megállapodások, valamint az ukrajnai válság, illetve a Moszkva elleni szankciók között” – idézi a bejelentést a Reuters. Mint Martin Schaefer német külügyi szóvivő hangsúlyozta, vállalati szintű döntésről van szó, amelyre a német kormánynak nincs ráhatása, és nem is akarja, hogy legyen.

Az Európai Unióban felhasznált földgáz harmada Oroszországból származik. A déli, délkelet-európai szállítási útvonal módosításának szánt, orosz hátterű Déli Áramlat projekt a múlt év végén lekerült a terítékről, az európai vevők pedig abban bíznak, hogy támaszkodhatnak majd a kaszpi térségben felszínre hozott, illetve az Egyesült Államokból várt földgázra is. Ám az északi szállítási útvonal most elhatározott és 2019-re tervezett megkettőzése újból erősítheti az orosz pozíciókat.

Nem halad a Török Áramlat előkészítése

Oroszország továbbra sem kapott új tervezetet a török kormánytól a Török Áramlat gázvezeték beruházás alapját jelentő kormányközi megállapodásra. A két kormány eddig csak a tervezeteit cserélte ki, azt is még júniusban, írja a TASZSZ. Az orosz fél két elképzelést tett le az asztalra: az első szerint csak egy csövet kellene lefektetni, elsősorban a török piac ellátására, a második szerint négyet, és ezeken Európába is lehetne exportálni. A Török Áramlat beruházás gondolata azt követően merült fel, hogy 2014 végén az uniós kifogások miatt a Gazprom letett az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat megépítéséről.