Kész a terminál, de még csak kerülő úton jöhetne Magyarországra a cseppfolyós gáz

A lengyelországi Swinoujscie kikötőjében a napokban elkészült a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására és gázneművé visszaalakítására szolgáló létesítmény. A beruházás révén nemcsak Lengyelországba juthat a világ bármely részéről tartályhajón útnak indított gázból, hanem azok az országokba is, amelyekbe az vezetékeken tovább szállítható. Ezzel csökken az érintett országok orosz gáznak való kitettsége, javul a tárgyalási pozíciója az orosz eladóval. Mindezt közelebb hozza, hogy a terminál a térségünket is átszelő, úgynevezett észak–déli gázfolyosó északi végpontján van.

A projektnek köszönhetően Lengyelország a felnőttek közé ülhet az ünnepi asztalnál, és gázpiaci szempontból is bekerül Európa nagyjai közé az Atlanti Tanács vezető munkatársa szerint, aki egyben az észtországi Nemzetközi Védelmi és Biztonsági Központ energiaprogramjának vezetője. Matthew Bryza azonban azt is hangsúlyozta a Natural Gas Europe-nak adott interjújában, hogy Lengyelországnak jó gázpiaci együttműködést kell kialakítania Finnországgal és a baltikumi országokkal is, hogy minél likvidebb gázközponttá válhasson. A diplomata nemcsak a beruházás átadása miatt látja úgy, hogy az európai gázpiac egyre vonzóbb az USA gáztermelői számára. Fontos, sőt, általánosabb ok, hogy az Európai Unióban az elmúlt kilenc-tíz évben komoly szabályozási és infrastruktúra-fejlesztés folyt a földrész egységes és likvid gázpiacának megteremtése érdekében. Szintén meghatározó tényező, hogy csökken az árkülönbség az amerikai gáz eddigi fő piacának számító Ázsia és Európa között. Az USA mellett persze földrészünk ugyanúgy vonzó lehet a katari, az ausztráliai, a mozambiki, de még az izraeli, a ciprusi és az egyiptomi LNG-eladók számára is.

A Kánaán azonban még nincs itt. Eddig egyetlen megállapodás, egy katari született a swinoujsciei terminálra való LNG-szállításról, és még ennek a gáznak az első tételére is várni kell néhány hónapig. A beérkező gázt ráadásul nem is lehet még túl sok helyre továbbszállítani, mert még nem teljes a szükséges térségi infrastruktúra, azaz az észak–déli gázfolyosó. „A lengyel–szlovák összekötő vezeték hiánya miatt, illetve a szűkös kapacitású lengyel–cseh összekötő miatt a lengyel LNG-tároló gázát jelenleg nem lehet közvetlenül Magyarországra leszállítani. Ezen összekötők és a szükséges belső lengyel hálózatfejlesztések 2020 előtt várhatóan nem készülnek el” – válaszolták a Világgazdaságnak az FGSZ Földgázszállító Zrt.-nél. A hazai földgázrendszer irányítója lapunknak rámutatott, hogy egy esetleges import lehetőségét az árak és rendszerhasználati díjak jövőbeni alakulása is nagymértékben befolyásolja, de hogy jelen esetben mennyire, arról – illetékességének híján – a társaság nem kívánt nyilatkozni.

A technikai és a piaci szempontok mellett a gázbeszerzésnél célszerű érvényesíteni a stratégiaiakat is. Erről iménti nyilatkozatában Matthew Bryza úgy vélekedett, hogy egy kelet-európai vevő beszerzési portfóliójában legyen amerikai LNG stratégiai megfontolásból és a stabil hosszú távú árak miatt, legyen gáz a világpiacról is, és legyen orosz eredetű energiahordozó is. Ugyanakkor szerinte a nagy vevők egy része még fél túl gyorsan az amerikai gáz felé fordulni, nehogy magára haragítsa a Gazpromot. Márpedig mindenki csak a hasznát látná, ha a Gazprom normál piaci szereplőként működhetne.

Még olcsóbb lehet a gáz

Az LNG piaci térnyerése tartós lefelé irányuló nyomást fejt majd ki az európai nagykereskedelmi árakra az olajipari szakemberek által írt Guruló Hordó blog szerint. A szerzők úgy látják, hogy akár negatív spirál is kialakulhat, ha majd egymás alá kínál a kötelező átvételen felüli csővezetékes gáz és az LNG. A piaci árak alakításában kulcsszerepe lesz a Gazprom stratégiájának, tehát hogy a profitját vagy a piaci részesedését akarja-e maximalizálni. Utóbbi esetben az árharc akár az LNG üzembezárási pontjáig is elmehet. (Mint a Világgazdaság beszámolt, az orosz társaság a közelmúltban új értékesítési eszközként gázaukciót tartott, és már újakra is készül.)