A magyar gyártóvállalatok lehetnek a termékdíjtörvény-módosítás nyertesei

A parlament megtárgyalta és november elején elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A változásokat tartalmazó jogszabály a köztársasági elnök aláírására vár és 2016. január 1-jén léphet hatályba. A módosítás az ipari termékdíj raktár jogintézményét érinti. Az egyik legfontosabb változás, hogy a jövőben már akkor is lehet majd ipari termékdíj raktárt létesíteni, ha abban nem termékdíj-köteles termék gyártása, összeszerelése történik oly módon, hogy az előállított termékbe termékdíj-köteles terméket építenek be. (Jelenleg csak termékdíj-köteles termék előállítására, kezelésére, feldolgozására lehet ipari termékdíj raktárt létesíteni.)

Az ipari termékdíj raktár lényege, hogy abban termékdíj-köteles termékek felhasználásával gyártási tevékenységet lehet végezni, mégpedig úgy, hogy a gazdálkodó termékdíj megfizetése nélkül intézheti a gyártáshoz szükséges beszerzéseit. Ezzel szemben, ha egy „normál” üzemben készül a termék, akkor a beszállítók részére ki kell fizetni az alapanyagot terhelő termékdíjat.

Jóllehet, ha a készterméket kiviszik külföldre, akkor a beszállító felé megfizetett termékdíj visszaigényelhető, ám e procedúrának komoly adminisztratív feltételei vannak. Nagyon pontos nyilvántartásokat kell vezetni, illetve lényegében számlaszinten össze kell kapcsolni a kimenő termékértékesítést és a bejövő alapanyag-beszerzéseket, ami a gazdálkodók számára bonyolult adminisztrációt jelent. További kockázatot hordoz, hogy amennyiben a termékdíj-visszaigénylés ellenőrzését végző adóhatóság hibát talál, a jogosulatlannak ítélt visszaigénylés összegére 300 százalékos bírságot szabhat ki.

A szabályozás változása lehetőséget ad majd arra, hogy a jövőben ne csak termékdíj-köteles termékek gyártására lehessen termékdíj-raktárt létesíteni, hanem minden olyan gyártási tevékenységre is, amikor bár a késztermék nem termékdíj-köteles, de annak van termékdíj-köteles alkatrésze, tartozéka. Erre tipikus példával szolgál az autóipar, amely így a változás nyertese lehet, hiszen a nem termékdíj-köteles autó gyártása során többek között termékdíj-köteles gumiabroncsot, kenőolajat és elektronikus berendezéseket használ fel. Az autóiparon kívül azonban minden olyan gyártó cég élvezheti majd az új szabályozás előnyét, amelyik túlnyomórészt külföldre szállítja a legyártott termékeit. Az ipari termékdíj-raktár működtetetése üzleti előnyt jelent abból a szempontból, hogy csökken a termékdíj-visszaigényléssel kapcsolatos adóhatósági bírság kockázata. Cash flow szempontból kifejezetten kedvező hatása a termékdíj-raktárnak, hogy alkalmazása esetén nem kell olyan, jelentős összegeket kifizetni és megfinanszírozni a beszállítók felé termékdíj címén, amit csak később lehet visszaigényelni.

A termékdíj-törvény ezen túlmenően egyebek között kiegészül a gépjárművekre vonatkozó termékdíj-átalány fizetésének lehetőségével is. Ez azt jelenti, hogy a járműveket összeszerelő és belföldön értékesítő gazdálkodóknak, illetve az importált kocsikat Magyarországon értékesítőknek vámtarifaszám és a motor hengerűrtartalma alapján lehetőségük lesz termékdíj-átalány fizetésére. Ezzel a megoldással nem kell majd külön-külön méregetni, mekkora a gumiabroncsok, kenőanyagok, elektronika, akkumulátor tömege, és ez alapján befizetni a termékdíjat, hanem az értékesített autók darabszámával felszorzott, fix összegű termékdíjat kell megfizetni. Ez a megoldás a gyártási folyamat során is előnyös, hiszen nem kell minden egyes alkalommal megvizsgálni azt, hogy egy összeszerelt autóba az extra felszereltségek miatt vajon több elektronikai alkatrészt kellett-e beépíteni, ami a termékdíj-fizetési kötelezettséget is érintené. Mindezzel nagyban egyszerűsödnek a nyilvántartási és bevallási kötelezettségek, vagyis csökkennek az adminisztrációs terhek.

Mivel a részletszabályok alapvetően már most is ismertek, az érintett vállalkozásoknak érdemes elkezdeniük a tervezést és a felkészülést. Ha valamelyik gazdálkodó az új szabályok alapján szeretne termékdíj raktárt üzemeltetni, az év hátralevő két hónapjában meg tudja kezdeni a felkészülést annak érdekében, hogy január elején be lehessen adni az engedélykérelmet. Nem kell megrettenni az ezzel járó feladatoktól, hiszen valamiféle raktárnyilvántartást minden gyártó vállalkozás vezet, így előfordulhat, hogy a meglévő nyilvántartásokon, üzleti folyamatokon nem kell jelentősen változtatni ahhoz, hogy az üzemet termékdíj raktárként lehessen működtetni. A szabályozás komplexitása miatt ugyanakkor érdemes szakértőt bevonni annak feltérképezésébe, hogy az új szabály alapján az adott gazdálkodónak milyen lehetőségei vannak az ipari termékdíj raktár létesítésére.