Nem árverezik el Csányi állami földjeit

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) nem árverezi el a Csányi Sándor vállalkozásai által használt földeket, miközben az elsők között írta ki licitekre a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt agrárcégei hasznosította földterületeket, amelyeknek a bérlete csak 2051-ben jár le. Az NFA több kiemeltnek minősülő társaság által használt állami földeket még nem hirdetett meg árverésre – vette észre az Agrarszektor.hu. Köztük azokat, amelyeken az OTP Bank elnök-vezérigazgatója által tulajdonolt Bonafarm-csoporthoz tartozó Bólyi Mezőgazdasági és Termelő Zrt., valamint a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. gazdálkodik.

A K-Monitor korábbi számításai szerint Csányi agrárérdekeltségei több mint 28 ezer hektár után jutnak területalapú támogatásokhoz, és e földek jelentős része állami terület lehet. Nem tudni, a bólyi és a dalmandi földek eddigi kihagyásának van-e köze ahhoz, hogy a kormány tavaly júliusban stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Bonafarm-csoport leányvállalataival.

Meglehet, a többi társaság által tulajdonolt földterületek árverését pedig még azért nem hirdette meg az NFA, mert azok megtartásáért – például Pápán és Törökszentmiklóson – politikusok lobbiznak. Elővételi joguk lehet ugyanis, ha az EU előírná a földtulajdonlásból jelenleg kizárt jogi személyek földvásárlásának az engedélyezését. Ha viszont állami területeiket a mostani liciteken magánszemély földművesek szerzik meg, ők veszik majd birtokba a területeket, amikor a mostani haszonbérleti szerződések lejárnak. Addig pedig előfordulhat, hogy a társaságoknak a mainál jóval magasabb bérleti díjakat kell majd fizetniük, amennyiben a parlament áldását adja Győrffy Balázs fideszes képviselő ezt célzó törvénymódosítási javaslatára.

A szóban forgó állami földek árverésének jegelése ugyanakkor összefüggésbe hozható Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány nappal ezelőtti kijelentésével, miszerint lesznek földek, amelyeket részben vagy egészben mintagazdaságoknak minősítenek, így azok állami tulajdonban maradnak. Példaként Lázár a bábolnai, a szilvásváradi és a mezőhegyesi ménest hozta fel.