Nincs megállapodás Orbán és Tarlós között?

A Népszava információi szerint a hétfői tárgyaláson csak annyi elmozdulás történt, ami segíthet Tarlósnak presztízsveszteség nélkül megúsznia a fővárost hátrányosan érintő múlt heti kormányzati, illetve parlamenti döntést. Ezek után kérdéses, hogy a keddi rendkívüli fővárosi közgyűlés miről tárgyal majd, lesz-e egyáltalán ülés – jegyzi meg a lapnak, amelynek értesüléseit ugyanakkor hivatalos forrásból még nem erősítették meg.

Az Országgyűlés múlt kedden fogadta el azt a törvénymódosítást, amely arra utasítja a fővárost, hogy az iparűzési adóból származó bevételét elsősorban a tömegközlekedésre fordítsa. Budapesthez évente 200-210 milliárd forint iparűzési adó folyik be, amelyet a forrásmegosztási törvény szerint eddig 51-49 százalékos arányban osztottak szét a főváros és a 23 kerület között. Mostantól a főváros másfél százalékponttal nagyobb részt, 52,5 százalékot kap a kerületek rovására, ez 2017-ben már 54 százalék lesz. Ugyanakkor a döntés értelmében az önkormányzatok az iparűzési adóból származó bevételeiket gyakorlatilag csak szociális feladatokra és közösségi közlekedésre fordíthatják ezután.

A fővárosi közösségi közlekedés 150-160 milliárd forintot emészt fel évente. Jegy és bérletbevételből 55-60 milliárd forint keletkezik, a főváros is nagyjából ugyanennyit költ a BKV-ra. A kormánytól az idén 24, jövőre 18, utána 15, majd 12 milliárd normatív támogatás érkezik. Ezen felül azonban a rendszerből még nagyjából 20 milliárd hiányzik, ez az a pénz, amit minden évben külön tárgyalások után ad az állam. Ezt a hiányzó összeget ezután az iparűzési adóból kell pótolni, és a kormány ezzel megkötötte Tarlós kezét.

A parlamenti döntéskor Szentpéterváron tartózkodó főpolgármester úgy reagált, hogy a döntés miatt akár le is állíthatják az agglomerációs járatokat.