Atommentes övezetté válhat az MVM

Főként hátrányokkal járna a paksi atomerőmű üzemeltetésének és fejlesztésének szempontjából, ha a létesítmény az MVM-csoporttól a Miniszterelnökséghez kerülne át – szűrhető le a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők véleményéből. A feltételezett lépés a Miniszterelnökség közműtervének részét képezi, célja pedig az, hogy a paksi áramot önköltségi áron lehessen eljuttatni a lakossághoz – írta korábban a 444.hu.

„Még nemigen fordult elő, hogy egy több évtizede rendben, biztonságosan működő atomerőművet kiemelnek addigi felügyeleti, irányítási környezetéből, alapos és igen részletes hatástanulmányok nélkül” – mondta a Világgazdaságnak az MVM korábbi vezérigazgatója. Mártha Imre szerint előbb azt kellene megnézni, hogy a feltételezett előnyök hogyan érhetők el az MVM-en belül, mert így sok pénz és üzemeltetési kockázat spórolható meg. Mellesleg Paks attól sem többet, sem olcsóbban nem fog termelni, ha az állami szférán belül máshová pakoljuk át. Egy termelőüzemnek egyébként is kedvezőbb szakmai közegben működnie, mint általában az államigazgatás keretében.

Az MVM sem járna jól. „Mintha a lebontása került volna napirendre” – ezt már bő fél éve mondta a csoport volt vezérigazgató-helyettese, aki ezt most az Energiapolitika 2000 Társulat elnökeként erősítette meg lapunknak. Járosi Márton szerint az lett volna kézenfekvő, ha a visszaszerzett állami tulajdonnal és közműszolgáltatásokkal maga az MVM erősödik, és amely a gázüzletággal is bővülve a nemzeti közszolgáltatások központjává válhatott volna. E képbe már az sem illett bele, hogy létrejött az MVM-en kívüli ENKSZ közműholding, a Paks II. projekt a Miniszterelnökség alá került, és az sem, hogy tavaly nyár óta vizsgálják a paksi atomerőmű MVM-ről való leválasztásának a lehetőségét.

E lépéssel az MVM egy áram- és gázkereskedő csoporttá szűkülne, bár még hozzátartozik a Mavir, néhány gáztároló és más cégek is, erről Drucker György, az energiapiaci elemzésekre szakosodott Ex Libris Kft. ügyvezetője nyilatkozott lapunknak. Szerinte így az is kérdésessé válhat, hogy az MVM meghatározó térségi piaci szereplővé erősödhet-e, ahogyan azt szeretné. Az állam részéről viszont valós indoknak tűnik, hogy amennyiben az atomerőmű közvetlen politikai irányítás alá kerülne, akkor könnyebben fenntartható vagy folytatható lenne a rezsicsökkentés. Igaz, e megoldás nem az átlátható piaci viszonyok felé vezet, ahogyan az az elgondolás is, hogy a gázszolgáltatásban a Mol itthon kitermelt gázát kellene nyomott áron kínálni a lakosságnak.

Az viszont szerencsére kikerült a tervek közül, hogy a lakossági áram árát a Központi Nukleáris Alap terhére csökkentsék. „Jelenleg is vannak az energiapiaci szereplők körében közvetlenül állami tulajdonban lévő vállalatok. Elképzelhetők tehát olyan jogi megoldások, amelyekkel az atomerőmű részvényeit is közvetlenül a magyar állam birtokolhatná, ha van erre politikai szándék” – válaszolt a Világgazdaságnak a bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda energiajogi szakértője. Ugyanakkor Kovács M. Attila szerint számos jogi és szabályozási kérdés felmerülhet egy ilyen átrendezéskor például a versenyjog, az állami támogatások vagy a fúziókontroll területén. Egy ilyen változás új helyzetet teremthet a villamosenergia-szabályozás és piacfelügyelet szempontjából is.