Minden érintett retteg a dugódíjtól - a tét több tízmilliárd forint

Nincs közeledés a dugódíj kapcsán a főváros és a kormány között, márpedig egyre vészesebben közeleg a bevezetés időpontja. Abban az esetben ugyanis, ha egy év múlva nem működik az új behajtási rendszer, vagy nem Brüsszelnek megfelelő módon vezetik be, akkor a Budapestnek akár a 4-es metró építéséhez folyósított 180 milliárd forint 10-20 százalékát is vissza kell fizetnie büntetésként.

A dugódíj bevezetéshez azonban számos változásra, fejlesztésre lenne szükség. Először például módosítani kellene azt a jogszabályt, amely ma még nem teszi lehetővé a dugódíj bevezetését. Ezzel kapcsolatban egymásra mutogat a főváros és a fejlesztési tárca. Tarlós István főpolgármester szerint a jogszabály alkotójának, vagyis a fejlesztési tárcának kellene lépnie. Ő azért sem kezdeményezné, mert – mint mondta – akkor az lenne a közvélekedés, hogy Tarlós akarja a dugódíjat. Ez pedig még az előző városvezetés „hagyatéka”, amely a M4-es metró uniós támogatásának fejében belement a dugódíj bevezetésébe. A Világgazdaságot tájékoztató Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint a főváros lépésére várnak. Szerintük a díj bevezetésére a fővárosi önkormányzat tett vállalást, így a részletek kidolgozása, működtetése is az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ha a helyhatóság eljuttatja az NFM-nek a munkaanyagát, a tárca kész azt véleményezni – hangsúlyozza a tárca.

A felek erről a menetrendről egy tavaly januári, további érintettek (például az Igazságügy-minisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.) bevonásával lezajlott munkacsoporti egyeztetésen is megállapodtak – közölte a minisztérium, és azt is hozzátette, hogy a Fővárosi Önkormányzat akkor vállalta, hogy 2015. január végéig megküldi a dugódíj megvalósítási javaslatát. E kezdeményezés alapján következhetett volna a kapcsolódó jogszabályi csomag előkészítése.

A fővárosi javaslat azonban mindmáig nem érkezett meg a munkacsoporthoz. A kitűzött feladatok állásáról a minisztérium év közben tájékoztatást kért, ám a levélre nem kapott választ a városvezetéstől – hangsúlyozta a tárca.

Technikailag mindkét érintettnek, az NFM-nek és az önkormányzatnak is jogában állna a jogszabály-módosítás kezdeményezése. Ám a szereplők mint a forró parazsat dobálják egymásnak a feladatot, mert mindketten rettegnek attól, hogy rájuk ég – fogalmazott az egyik szakértő. A megoldást az idő kényszerítheti ki. A Világgazdaság információja szerint még az első negyedévben érkezik egy brüsszeli delegáció a fővároshoz, ahol az önkormányzat vélhetően újra megpróbálkozik az időpont kitolásával.

A jogszabály módosítása után körülbelül fél év alatt kiépíthető lenne a rendszer – mondta informátorunk, aki szerint rendelkezésre állnak az ehhez szükséges informatikai, technológiai rendszerek: például az autópálya-matrica ellenőrzésre szolgáló kamerarendszerhez hasonlót itt is lehetne használni. Ezt követően még mindig lehetne „játszani” a bevezetésével, például olyan módon, hogy egy ideig próbaüzemben működne, ami alatt alatt csiszolható lenne a szolgáltatás, miközben ezzel a főváros eleget tenne a brüsszeli elvárásnak.

Átveszik az agglomerációs közlekedést

A fővárosnak csak azt kell finanszíroznia, ami törvényben foglalt kötelezettsége – így döntött a kormány, amely ezzel elfogadja a főpolgármester észrevételét – közölte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tegnapi tájékoztatón. A jövő heti kormányülésen a kabinet felméri, hogy mennyibe kerül az agglomerációs közlekedés üzemeltetése, és az a terve, hogy a feladatot az állam átveszi. Ehhez igénybe veszi a Volán és a MÁV közreműködését. Ennek részeként sor kerülhet a MÁV és a HÉV integrálására.