Indul a magyar gyorsjelentési szezon

Amilyen jó lett a Mol tavalyi harmadik negyedéve, olyan gyenge lehetett a negyedik – hámozható ki az elemzők várakozásaiból. Az utóbbi az előbbinek köszönhető. A legnagyobb árbevételű hazai társaság vártnál kedvezőbb július–szeptember közötti eredményeiben ugyanis az játszott közre, hogy akkor még nem írta le a könyveiben 440 millió dolláros értékben szereplő kurdisztáni Akri-Bijeel kitermelési blokk eszközeit, mivel szeptember végéig nem végzett azok felülvizsgálatával. Így az emiatti értékvesztés az október–december közötti időszakot terhelte – erősítette meg az olajcég január 11-i közleményében, melyben hivatalosan is bejelentette, hogy kivonul a kurd mezőről. Ám további százmillió dollárokat írhatott le a Mol az északi-tengeri eszközei miatt is – jelezte előre a Világgazdaság érdeklődésére Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Eközben az előző negyedévhez képest szűkebb finomítói marzsok is kevesebb bevételt hozhattak a konyhájára. A szénhidrogén-termelés értékét is mérsékelte az év utolsó három havában 15 százalékkal eső olajár, ezt azonban a nagyobb kitermelési volumen csaknem teljes egészében kompenzálta.

Mivel az intézményi befektetők az adózás, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredményt (EBITDA) nézik, nincs kizárva, hogy a Mol-részvények az éves gyorsjelentés közzétételét követően nem gyengülnek. Már csak azért sem, mert a kurdisztáni kivonulás eredményrontó hatását a piac már tavaly szeptemberben beárazta, amikor 12 ezer forint alá estek a múlt hetet viszont már csaknem 14 ezren záró olajpapírok.

A négy hazai blue chip közül további kettő, az OTP Bank és a Richter eredményeit is lehúzta az olaj olcsóbbodása. Annak hatására ugyanis a legnagyobb nem OPEC-tag termelő Oroszország bevételei megcsappantak, ami a rubelt gyengítette. Ez emelhette az OTP már amúgy is jelentős arányban nem vagy csak késedelmesen törlesztő oroszországi hiteladósainak számát – mutatott rá Sándor Dávid, a KBC Equitas vezető elemzője. Emiatt a legnagyobb hazai banknak növelnie kellett céltartalékait, miközben ugyanerre kényszerülhetett Ukrajna normalizálódni nem akaró helyzete miatt is. E két piac negatívumait a minimálissá váló hazai céltartalékolási kötelezettség aligha kompenzálhatta. Még így sem kell azonban mérget venni arra, hogy a most jó passzban lévő, keddtől péntekig
7 százalékkal erősödött OTP-részvények a gyorsjelentés után majd esni kezdenek. Különösen, ha Magyarországot felminősítenék, ez ugyanis a magyar makropapírnak nevezett részvény árfolyamára hathat a legpozitívabban.

Miró szerint a rubelgyengülés miatt a 2015 első háromnegyedét közel 76 milliárdos EBITDA-val záró Richter oroszországi készleteinek akár 4 milliárd forintos leértékelésére is kényszerülhetett. E negatív hatást azonban ellensúlyozhatta a hazai gyógyszercég egyéb külpiaci növekedése. Az Európában és Észak-Amerikában sikeresen terjeszkedő Richter épp a napokban jelentette be, hogy erősíti jelenlétét Kínában, s teret nyerhet Latin-Amerikában is. Ám a befektetők elsősorban arra kíváncsiak, mit mond majd a menedzsment a gyorsjelentést követően az Esmya és a Caripra­zine idei kilátásairól, noha utóbbitól Sándor 2016-ban még nem vár érdemi bevételnövekedést.

A Magyar Telekom kétéves szünetet követően, úgy tűnik, ki tudja fizetni a menedzsment által korábban beígért 15 forintos osztalékot. Bár nettó eladósodottsági rátája az osztalékfizetés feltételéül szabott 30 százalékot 2015 végén meghaladta, a KBC elemzője szerint a többlet nem lehetett olyan mértékű, hogy veszélyeztethetné a tulajdonosok nyereségrészesedését. Különösen, hogy a menedzsment közölte: e zsinórmértéket hajlandó rugalmasan kezelni.