Sok pénzt kaptak a zenészek

Az elmúlt évben minden korábbinál több, összesen 16 683 szerző és jogutód részesült jogdíjkifizetésben, ami közel 25 százalékos növekedés a korábbi évhez képest. A jelentős növekedés oka részint a szabályozás változásában keresendő, ugyanis 2015-ben módosultak az úgynevezett „azonosítatlan jogdíjak” felosztására vonatkozó szabályok – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület stratégiai és kommunikációs igazgatója egy sajtótájékoztatón. A magyar szerzőknek 4,5 milliárd forintot fizettek ki – mondta a Világgazdaságnak az igazgató.

Az Artisjus nem csak a hazai szerzők, hanem a külföldiek műveinek felhasználását is „jogosítja”, és eljuttatja részükre a jogdíjakat. A hazai-külföldi jogdíjkifizetések aránya a korábbinál is kiegyenlítetlenebbé vált: a kifizetett jogdíjak 49 százaléka jutott el a hazai szerzőkhöz. Az élőzenében a pénzek hetven százaléka került magyar szerzőkhöz, a rádiós elhangzások után járó jogdíjaknál az összes jogdíj 42 százaléka. Ez annak is köszönhető, hogy a törvény immár 35 százalékos minimális arányt ír elő a rádióban játszott magyar dalokra. A tévés elhangzások után a kifizetett jogdíjak 53 százaléka, az eladott hangfelvételek után 59 százalék jutott magyarokhoz. Egy dal rádiós lejátszási értéke a legnagyobb kereskedelmi rádióknál kétezer forint is lehet, a vidéki kis rádiók esetében azonban egy forintról indul.

Az Artisjus adatai szerint a 2014-ben bejelentett mintegy 16 ezer zeneműből egy év alatt 6877-nek - a művek mintegy 45 százalékának - már olyan elhangzása volt, amely több-kevesebb jogdíjat is hozott a szerzőknek. Tavaly pedig már 18 348 művet jelentettek be a hazai szerzők. Az Artisjus saját felmérése és a ProArt Zeneipari Jelentése szerint a zenei alkotók jövedelmének egyharmada származik jogdíjból.

Az Artisjus korábban 5 évig tartotta rendelkezésre az olyan jogdíjakat, amelyeket pontos információ hiányában nem lehetett konkrét szerzőhöz kötni, ez az európai jogkezelési irányelvet követve 3 évre csökkent, így tavaly az egyesület kivételesen nem egy, hanem három évnyi függőben lévő jogdíjat osztott újra. Ebből az összegből minden olyan szerző arányosan részesült, aki az utóbbi években bármikor jogdíjat kapott az Artisjustól - mondta Tóth Péter Benjamin.

A szerzői jogvédő iroda egyesület tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt – tette hozzá egy kérdésre válaszolva Szinger András, az Artisjus főigazgatója. A magyar és külföldi szerzőknek kifizetett mintegy kilenc milliárd forint és a 17 milliárd forint közötti különbség jórészt abból adódik, hogy a Artisjus más szervezetek számára is beszedi a díjakat, amelyeket aztán átutal az illetékeseknek.