Sokat hoztak a részvények

Keményen belehúzott az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tavaly decemberben, hogy csökkentse az államadósságot. Több mint ezermilliárd forinttal csökkent a hazai állampapírok állománya az év utolsó hónapjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Összesen 24 780,6 milliárd forintnyi állampapír volt a piacon az év utolsó napján.

Főleg a rövid állampapírok tűntek el, a rövidebb, 2–5 éves államkötvények volumene decemberben csaknem 500 milliárd forinttal esett vissza, a diszkontkincstárjegyeké (dkj) pedig több mint 340 milliárd forinttal zsugorodott, és az év végén a 900 milliárdot sem érte el. Ez azt jelenti, hogy bő egy év alatt gyakorlatilag megfeleződött a dkj-állomány. Az utolsó havi visszaesés annak tükrében nem meglepő, hogy decemberben körülbelül 329,5 milliárd forintnyi dkj járt le, ebből 124,5 milliárdnyi az év utolsó napján.

Miközben az intézményi papírokat kivonta a piacról az állam, a lakossági állampapírokat egyre nagyobb mennyiségben értékesíti. A Kamatozó Kincstárjegyek mennyisége az év végén rekordon állt, meghaladta az 1910 milliárd forintot. A háztartások persze másféle állampapírokat is tartanak, tavaly december végén 3160 milliárd forinttal finanszírozták az államot, vagyis a teljes állampapír-állomány csaknem 13 százaléka már kisbefektetőknél volt. A belföldi lakossági finanszírozás aránya utoljára 2001-ben volt hasonlóan magas. A háztartások tavaly összesen 836 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek állampapírokba, ezek voltak a legkelendőbb befektetések.

Más kibocsátók kötvényeit nem vásárolták tavaly a kisbefektetők. A banki kötvények állománya 320 milliárd forint alá süllyedt, csaknem hatéves mélypontra – a hitelintézeteknek nincs szükségük lakossági forrásra, ezért nem fizetnek már vonzó kamatot. A nem banki kötvényeket sem vették a kisbefektetők, ami a Quaestor-botrány után érthető. (A Quaestor valódi kötvényei még 2015 végén is a névértékükhöz közeli árfolyamon lehettek nyilvántartva a jegybanknál, mivel az egyéb pénzügyi intézmények által kibocsátott és a háztartások tulajdonában lévő hitelpapírokat azóta sem értékelték át.)

A legnépszerűbb még mindig a befektetési alap, az év végén több mint 3880 milliárd forintnyi volt ezekből az értékpapírszámlákon. Az alapok azonban tavaly mindössze 25 milliárd forintnyi új lakossági megtakarítással gyarapodtak. Ennek fő oka a csalódás lehet, a lakosságnál lévő befektetési alapok összesített hozama tavaly negatív volt. Azon a nagyjából 300-320 milliárd forintnyi részvényen viszont, ami a kisbefektetőknél van, összesen csaknem 95 milliárd forintnyi árfolyamnyereség keletkezett – a lakosság mégsem bízott a részvényekben, több mint 70 milliárd forintos állományt adott el tavaly.