Rárepülne a Wizz Air egyes balkáni útvonalakra – értesült a Világgazdaság piaci forrásokból. Csak az a kérdés, hogy ez mennyibe kerülne a kormányzatnak. Megkérdeztük a légitársaságot is, ahol azt válaszolták: „Nem bocsátkozunk spekulációkba a jövőbeli növekedési lehetőségekkel kapcsolatban, de megerősíthetjük, hogy a Wizz Air mindig figyelembe veszi a légitársaság erős növekedésével összhangban lévő új lehetőségeket.”
A nemzeti légitársaság leállása után átrendeződött a piac, azonban több korábbi Malév-desztináció mindmáig nem érhető el átszállás nélkül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről: Albániával, Koszovóval, Macedóniával és Montenegróval nincs légi kapcsolat. Márpedig ezek közül több országban jelentős magyar üzleti érdekeltségek vannak – például a Mol vagy az OTP révén –, ami számottevő üzletiutas-igényt képvisel.
A hiányzó útvonalak üzemeltetése az elmúlt évek tapasztalata szerint tisztán piaci alapon nem jelent vonzó perspektívát a légitársaságoknak. Ezt jelzi, hogy – bár a lehetőség adott lenne – nem indult be a forgalom ezeken a vonalakon.
A kormányzat szerint a közvetlen összeköttetések megteremtése kizárólag állami hozzájárulással biztosítható. Épp ezért döntött úgy a kabinet, hogy bizonyos nyugat-balkáni útvonalakon nyilvános pályázaton nyertes légitársaságok monopolhelyzetben szolgálhatják ki az érintett útvonalakat. Mégpedig úgy, hogy a cégek igényt tarthatnak egyfajta kompenzációra is, amely azonban kizárólag az érintett útvonalakon elszenvedett üzemeltetési veszteségek ellentételezésére és ésszerű profit biztosítására szolgálhat.
És épp ez az a körülmény, amely miatt ezek az útvonalak érdekesek lehetnek a cégeknek, például a Wizz Airnek, amelynek a veszteségeket nem kellene állnia, sőt még nyerhetne is rajta, ráadásul ezzel együtt a kormány céljainak megvalósítását is elősegítené. Az viszont kérdés, hogy menyibe kerülne mindez a kabinetnek, főleg ha a Wizz Air nyerné a pályázatot, hisz flottája Airbus–320-as és 230 személyes Airbus–A321-es gépekből áll. Szakértők szerint ezeken a vonalakon kisebb kapacitású turbópropelleres gépekkel lehetne gazdaságosan repülni. Egykor a Malévnak is voltak kisebb, CRJ–200ER típusú repülőgépei, sőt épp abban az időben szerezte be ezeket, amikor az a Váradi József volt a légitársaság vezetője, aki most a Wizz Air egyik tulajdonosa, illetve vezérigazgatója. Váradi épp a budapesti ráhordás céljaira használta a gépeket, vagyis épp azt a helyzetet igyekezett kezelni ezekkel a gépekkel, amelyre a Malév megszűnése óta nem találtak megoldást.
Az is elképzelhető, hogy a Wizz Airrel kapcsolatos előbbi piaci információk azért erősödtek fel, mert a légitársaság 2016. november 1-jétől új útvonalat indít Budapest és Szófia között, ami szintén fehér foltnak számít. Ennek bejelentése pedig nagyjából egybeesett azzal, hogy a kormány nyilvánosságra hozta a nyugat-balkáni járatok pályázatáról, illetve támogatásáról szóló szándékát, amelyben Szófia esetében nem koncessziós pályázat lesz, hanem az uniós szabályok szerinti úgynevezett közszolgáltatási kötelezettséget írnak elő. Ez feltehetően szintén élvezi majd a kormány támogatását, ami így már tetszetős lehet a Wizz Airnek, jóllehet azt az útvonalat – mivel Bulgária uniós tagország – bejelentés alapján eddig is szabadon repülhette volna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.