Számháború Paks II.-ről

Körülbelül tízmilliárd euróval kerülhet többe a két új paksi blokk építése a közzétett legfeljebb 12,5 milliárd eurónál a PM euró­pai parlamenti képviselője szerint. Jávor Benedek erről az Európai Bizottságnak fogalmazott meg egy beadványt annak a mintegy kétezer dokumentumnak az egyikeként, amelyekben február 12-ig lehetett véleményezni a projektet. Ezek közül egy másik – az Európai Zöld Párt korábban beadott anyaga – Jávor Benedekéhez hasonló tartalmú, de „csak” 1000 milliárd forintnyi, azaz nagyjából 3 milliárd euró többletről vél tudni.

Jávor Benedek a Világgazdaságnak elismerte, az általa felsorolt pluszberuházások egy részénél lehet arról vitatkozni, hogy azok szerves részei-e az új atomblokkok építésének, más részüknél azonban nem, és egyikükre se lenne szükség az új atomerőmű nélkül. Az egyik legnagyobb, szerinte figyelmen kívül hagyott tétel a beruházás adói és vámjai, ezen belül is az áfa. Ez még akkor is másfél-kétmilliárd euró lenne, ha a projektnek csak a 75 százalékára számolnánk. Technológiától függően eltérő, de szintén nagy összeget jelent annak a 700 megawattnyi tartalékkapacitásnak a kiépítése, amelyre egy 1200 megawattos blokk esetleges kiesése miatt lehet szükség (500 megawattnyival már rendelkezünk). Ez 600-700 millió euró lenne (a gönyűi erőmű beruházási költsége alapján).

Létesíteni kell egy szivattyús-tározós erőművet is, szintén 600-700 millió euróból, hogy tárolni lehessen a folyamatosan és nagy kihasználtsággal termelő Paks II. esetenként fölöslegben előállított áramát. A képviselő úgy ítéli meg, hogy Paks II.-höz is kellenek azok a körülbelül egymilliárd euróba kerülő biztonsági beruházások, amelyeket a finnországi Hanhikivi 1. építtetője utólag kért orosz kivitelezőjétől. Szép pénzt vinne el az új atomblokkok rácsatlakoztatása az országos villamosenergia-hálózatra, és még nagyobbat a létesítmény majdani bontása, hulladékainak elhelyezése is. Európában jelenleg egy atomerőművet bontanak, a litvániai Ignalinát, 2,3 milliárd euróból.

A fentiek a hivatalos hazai álláspont szerint nem valós problémák, mert a felsorolt beruházások nem szerves részei a Paks II. projektnek, vagy kifizethetők az adott keretből (adók, vámok, hálózatra csatlakoztatás), kitermeli a költségüket a nyereségesen működő atomerőmű (ilyen a bontás), vagy nincs is rájuk szükség (extra biztonsági intézkedés). Aszódi Attila, a beruházás kormánybiztosa a majdani atomerőművet többször is „Fukusima-biztosnak” minősítette, mert a létesítmény tervezett biztonsági megoldásai összhangban állnak a nemzetközi elvárásokkal.

Jávor Benedek azonban kitart amellett, hogy a beruházás majdani kiadásai alul-, a várható bevételei pedig túlbecsültek. „Igaz, hogy a Rothschild-tanulmány szerint Paks II. nyereséges lesz, de ehhez a mostaninál több mint kétszer magasabb majdani áramárat feltételezett. Ezt mondom én is. Csak irreális drágulás mellett várható megtérülés, holott a piaci az előrejelzések legfeljebb 30-40 százalékos áremelkedésről és alig érezhető keresletbővülésről szólnak” – válaszolt Jávor Benedek.

A képviselő szerint ha a kormány a most folyó vizsgálat során nem tudja az uniós illetékeseket meggyőzni arról, hogy a beruházás megtérül, akkor kérni fogja, hogy indokolt állami támogatásban részesülhessen. Csakhogy ezt a kérést az EU jó eséllyel megtagadja, mert Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik a kivitelező tender nélküli kiválasztása miatt, a paksi áram pedig nem kerülhet támogatott áron a külpiacra, mert azt torzítaná. (A hat blokk együttes működése idején mindenképpen szükség lesz exportra.) A magyar kormány Jávor Benedek által közölt szándékát az ügyhöz közeli forrásból nem tudtuk megerősíttetni.