Viharos gázüzlet

Két táborra oszlottak az európai energiapolitikai szakértők abból a szempontból, hogy a lefektetendő Északi Áramlat II. gázvezeték szerintük javíthatja-e a földrész gázellátását, vagy orosz geopolitikai célokat fog szolgálni. „Az Európai Bizottság aggódik a beruházásnak Európa gázbiztonságára, importforrásainak bővítésére és az Ukrajnán keresztüli tranzitra gyakorolt hatásaitól” – közölte Anna-Kaisa Itkonen uniós szóvivő, miután Miguel Arias Canete energiabiztos a beruházásra létrejött társaság vezetőivel tárgyalt.

Az évi 55 milliárd köbméteresre tervezett vezeték a Balti-tengeren át Oroszországból közvetlenül Németországba juttatná a földgázt. Mivel a már működő Északi Áramlat gázvezeték nyomvonalát követné, új környezeti kockázatok nemigen merülhetnek fel. Nincsenek tranzit országok sem, amelyekkel a szállítás elakadásához vezető viták támadhatnak.

A beruházás egyik fő haszonélvezőjének Németország ígérkezik, mert az orosz gáz közvetlenül oda érkezne, a projektben 10-10 százalékig érdekelt a gázalapú vegyiparra berendezkedett BASF és az oroszországi szénhidrogén-lelőhelyekkel bíró E.ON is. Klaus Schefer, az E.ON-leány Uniper vezérigazgatója szerint az Északi Áramlat II. – a kereskedelmi projekt, amelyet a német kormány is támogat –, újabb, stabil európai gázforrást jelent, ami érdeke az orosz eladónak és az itteni vevőknek is. Szerinte az európai gazdaságon még lendíthet is a további orosz gázimport.

A vezetékvállalkozásban szintén 10 százalékig részt vevő OMV-vel a napokban fűzte szorosabbra kapcsolatait a Gazprom, amelytől az ausztriai cég 2027-ig évi 6,9 milliárd köbméter gázt vásárol. Ezenkívül az osztrák társaság olajat is vesz az orosz állami cégtől, egyes projektekben részvényeket cserél vele, végül műszaki, tudományos, valamint gazdasági együttműködések sorát indítják közösen. A szintén 10 százalékig résztulajdonos, angol-holland Shell a szahalini cseppfolyósgáz-projektben vehet részt, a 9 százalékig részes franciaországi Engie (volt GDF) pedig a napokban az olajárhoz kötöttről piaci árúra állíthatta át a hosszú távú orosz gázimportszerződését. Hasonló árképzésváltásért egyébként a német E.ON/Uniper és a lengyelországi PGNiG választott bírósághoz fordult. Magyarország tárgyalással érte el, hogy a piacit közelítő áron vásárol.

Mindazonáltal az Északi Áramlat melletti kiállás fő vezérelve a szűken vett önérdek a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerint. A REKK nem bízik az ellátásbiztonság várható javulásában, mert a kezdeményezés ellentétes a formálódó Energia Unió (például import diverzifikálást előíró) céljaival. Nem remél uniós szintű gazdasági előnyöket sem, hiszen az új üzlet profitja csak egyes vállalatoknál csapódik majd le a hasznok újraelosztására során.

Nem túl jó a gázkisegítés

Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország és Olaszország vissza szeretné vonatni az Európai Bizottságnak azt a közelmúltban hozott döntését, amely szerint gázellátási zavar esetén a bajba jutott országokat azok szomszédjainak kellene kisegíteniük. Mint a belgiumi gazdasági és energiaminisztérium illetékese a Natural Gas Europe-nek kifejtette: a kölcsönös kisegítő csoportok tagjait előzetes kockázatfelmérés után kellene kijelölni.