Az unikornisok tehetnek mindenről

Az amerikai technológiai szektor 90-es években látott kudarcai és végül összeomlása után az utóbbi években vállalkozók és kockázati tőkebefektetők jóvoltából új óriások nőttek ki az ágazatban. Olyan cégek, melyek jól működő, megalapozott üzleti modellel és piacképes termékekkel rendelkeznek, és komoly versenytársnak számítanak az érett piacon működő, több évtizedes vagy évszázados múlttal rendelkező vállalkozásoknak. Az unikornis cégek csoportjába azok tartoznak, amelyeknek a piaci értéke papíron legalább egymilliárd dollár. Jelenleg 147 tagja van a csoportnak, legnagyobb képviselői között ott van az Uber, a Dropbox és az Airbnb.

A kockázati tőkebefektetők ezeket a cégeket eddig előszeretettel finanszírozták, a hagyományos kisbefektetői érdeklődés azonban hiányzik: a Szilícium-völgyben az utóbbi hét hónapban nem volt tőzsdei kibocsátás (IPO). A kibocsátások hiánya nem csak erre a szektorra jellemző, év eleje óta az USA-ban mindössze 31 IPO-t regisztráltak. Tavaly az év ezen időszakában 69 tőzsdei bevezetés történt, 2014-ben pedig 115 – derül ki a Renaissance Capital adataiból.

A tőzsdei kibocsátások csökkenése mellett a kockázati tőkével finanszírozott vállalatok továbbra is aktívak és növekednek. Ebben a szegmensben az utóbbi tíz évben negyedévente átlagosan 120 felvásárlást hajtottak végre, az idei első negyedévben 112 ilyen tranzakció történt a Dow Jones VentureSource adatai alapján. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az IPO-piac gyengélkedése kevésbé az eladói, sokkal inkább a vevői oldalról szól. A tipikus kisbefektetők hirtelen eltűntek a piacról, ők egyre inkább index típusú termékekben gondolkodnak. Sokak szerint kicsi az esélye, hogy a korábbi években látott kisbefektetői tömeg visszatér erre a piacra.

Az Uber és a hozzá hasonló cégek ennélfogva továbbra is zárt ajtók mögött növekednek. A társaság legutóbb a szaúdiaktól vont be 3,5 milliárd dollárnyi tőkét. Abban, hogy ezek a cégek kerülik a nyilvános kibocsátást, a szabályozás is nagy szerepet játszhat. Korábban a törvények bizonyos befektetői szám felett kötelezték a cégeket a nyilvános adatközlésre, a szabályokon azonban időközben lazítottak, amivel a kisebb cégek tőzsdére menetelét akarták segíteni. A végeredmény azonban az lett, hogy egyre inkább távol maradtak a vállalatok a tőzsdétől.