Gyengélkedtek a vízműcégek

Üzemi szinten sok nagy hazai víziközmű-szolgáltató volt veszteséges tavaly, ám az élmezőnybeliek közül csak a Fejérvíz adózott eredménye került mínuszba. Ritka volt a toplista élén állók körében az is, hogy a tulajdonos osztalékot vett volna ki a cégéből. Az egyik kivétel éppen a legnagyobb, 36,2 milliárd forint árbevételű víziközmű-társaság, a Fővárosi Csatornázási Művek volt. A társaság ötmilliárd forintos üzemi és 3,3 milliárd adózott eredményt ért el, az utóbbit pedig az utolsó fillérig kivette belőle a Fővárosi Önkormányzat. A Fővárosi Vízművekben viszont bent hagyta Budapest a bő 800 millió forintos nyereséget. A vízmű árbevétele 33,6 milliárd forint, az ágazaton belül ez a második legnagyobb az országban. A toplistások között volt két további, jóval kisebb volumenű osztalékfizetés is: a szegedi önkormányzat kivette a Szegedi Vízmű 400 millió körüli nyereségét, Debrecen pedig a Debreceni Vízmű 300 milliójának nagyjából a kétharmadát.

Üzemi szinten a legnagyobb, 5,5 milliárdos veszteségét az állami tulajdonban álló Dunántúli Regionális Vízmű (DRV) szenvedte el, a cég adózott eredménye viszont már szerény nyereséget mutatott. Az árbevétele 18,7 milliárd forint volt. Hasonló történt a Duna Menti Regionális Vízművel és az Északdunántúli Vízművel is. Mindkét állami cég összességében kis plusszal zárta 2015-öt, holott az üzemi veszteségük 2,8 milliárd, illetve 2,4 milliárd forint volt. Ezt a mintát követte a Tettye Forrásház is, bár a pécsi társaság üzemi szintje csak kismértékben csúszott mínuszba, és a nettó eredménye is éppen csak „pozitív nullának” tekinthető.

Pozitív nullás volt az a három társaság is, amelyben az a közös, hogy üzemi szinten is nyereségesek voltak, és osztalékot sem vett ki belőlük a tulajdonosuk. Ezek a 8,6 milliárd forint árbevételű Pannon-Víz, a 8,3 milliárd árbevételű Bácsvíz és a 6,7 milliárdos Vasivíz.