Hazai viszonylatban ritka beruházás indul Turán. A Turawell Kft. a föld mélyéről feltörő 129 Celsius-fokos forró vizet ugyanis hőtermelés mellett áramtermelésre is használná. A beruházást először 2010-ben jelentették be, akkor még áramtermelés nélkül. Ötmilliárd forintból létesítettek volna egy geotermikus hővel fűtendő, 100 ezer négyzetméteres üvegházat, amelyben 200 dolgozóval évi hatezer tonna paradicsomot termeltek volna évi 6-7 milliárd forint árbevétel reményében.
A technológiát az ausztriai Zeiler GmbH hozta volna, de nem hozta. A tervek is változtak. 2011-ben már 7,4 milliárd forint és 12 hektárnyi üvegház kellett volna a hatezer tonna paradicsomhoz. Egy hónapja pedig már tízmilliárd forintnál tartottak, de ebből az üvegház mellett egy jövőre átadandó, 2,7 megawattos kiserőművet is felhúznának. A létesítménnyel 800 családi ház éves áramigénye elégíthető ki. A forró vízzel először az erőműmet, majd a 11 hektáros üvegházat látnák el, végül visszapréselnék a földbe. A mostani várakozás szerint évente 6,3 ezer tonna paradicsomot termelnének, 170 főt foglalkoztatnának az üvegházban, az árbevétel pedig 6-7 milliárd forint lenne.
A kiserőművet a szingapúri KS Orka Renewables építené, amely nemrég megvette a Turawell 51 százalékát. (Igaz, az Igazságügyi Minisztérium honlapján még Miszori László és Szántó László a cég tulajdonosa, és a Cégközlöny legfrissebb, Turawellt érintő bejegyzése csak a június 17-én indult végrehajtásról értesít.) Miszori László nemrég azt közölte: a kiserőmű 3,4 milliárd forintba kerülne, az előkészítése pedig további 2,1 milliárdba. Az üvegház és annak fűtése 4,5 milliárd forintot vinne el, és a költségek felére uniós pályázaton remél forrást szerezni a Turawell.
Ha megvalósul a beruházás, ez lehet az első hazai geoáram-termelő létesítmény. Más hasonló beruházás is napirenden van azonban, amelyek ha korábban elkészülnek, elhappolhatják a turaiak elől az elsőséget. A Mol 2014-ben indított egy bő 3,1 milliárd forintos, kétéves geotermikus kutatást Jászberény közelében, és úgy tudjuk, áramtermelésre is készül ott. 2014 vége óta ismert az is, hogy a EU-Fire EGS Hungary konzorcium 2018 végére építené fel Battonyán a világ legnagyobb geotermikus erőművét. Az erőmű áramtermelő kapacitása 12 megawatt, hőtermelő kapacitása több mint 60 megawatt lenne. A projekt 116 millió euróba kerül, amiből 39,3 milliót áll az EU.
A hőtermelés jobban megéri
„A kezdeményezések ellenére a hazai adottságok elsősorban a hőtermelő célú geotermikus beruházásoknak kedveznek” – mondta a Világgazdaságnak Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke. A szakember szerint azért nem indult az utóbbi időben nagyobb számú ilyen projekt, mert nem volt ismert a megújuló energiák támogatásának jövője. Tavaly ősszel Kurunczi rámutatott, egyedül a szegedi geotermikus projekt évi hárommillió köbméter gáz kiváltását teszi lehetővé, a makói 2,2 millióét, csongrádi 920 ezerét, a mórahalmi pedig 482 ezerét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.